Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete
napjaiban, mikor megesküdtem, hogy Noé vizeit nem hozom többé a földre; úgy esküszöm most, hogy nem haragszom rád, és nem feddelek meg tégedet; mert a hegyek megindulnak és a halmok megrendülnek: az én irgalmasságom pedig nem távozik el tőled s az én békességem szövetsége nem rendül meg . . . Szegényke, szélvésztől szaggatott minden vígasztalás nélkül levő! íme én el- rakom rendszerint köveidet és zafirokon alapítalak téged ésjaspis- bál csinálom bástyáidat és kapuidat faragott kövekből és minden falaidat válogatott kövekből».1 Mennyi nagyság és hatalom s nyomában mennyi irgalom és könyörület? S mindez hatásos ellentétek és gyönyörű hasonlatok által mennyi bájjal és kellem- mel felruházva van elmondva? A harag egy szempillantását örök könyörület enyhíti; az ígéret erős volta a halmokkal és hegyekkel hasonlíttatik egybe, mely hasonlatból az Isten .szava dicsőséges győzelemmel kerül ki! «Hagyja el útját az istentelen, és gondolatait a gonosz férfiú, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, a mi Istenünkhöz, mert igen kész a megbocsátásra».1 2 Avagy midőn Ninive városát nagy gonoszságai miatt Jónás próféta röviden, de hatásosan és fel- tétlenül bekövetkező végső veszély bekövetkezésével rémíti meg: «Még negyven nap ■vagyon és Ninive elsülyed» ;3 4 ugyancsak a próféta az, ki később sértett hiúságából eredő panaszként Isten könyörülő irgalmáról teszi a legszebb vallomást: «Azért igyekeztem előre Tarzisba futni; mert tudom, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, hosszútűrő és nagy könyörületességű, ki elengeded a gonoszságot»I A próféta szívének keserűségében helyesen jellemezte Istent: ezt nemcsak Ninive városa, de maga a próféta is igen rövid idő alatt tapasztalta; mert a hirtelen felnőtt borostyán, mely neki árnyékot adott és sok örömet okozott, ép oly gyor- san elszáradván, az érzékeny prófétát annyira elkeserítette, hogy ily szavakra fakadt: «Méltán haragszom mind halálig» : maga az irgalmas Isten adott könyörületességéröl gyönyörű 1 Izaiás 5-4, 8—12. 2 Izaiás 55. 7. 3 Jónás 4, 4. 4 I. h. 4, 2. — 735 —
