Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most
homlokegyenest ellenkező szabadalmaknak tért nyitni. Más ok lappang tehát a hullaégetés mögött, mint az annyira hangoztatott közegészségi, közgazdasági előnyök. A szabad- kömüvesség keze működik a hullaégetésnél, mely csak azért kürtöli a feketét fehérnek, mert minden támadásainak czél- pontja, a kereszténység s kivált a római anyaszentegyház ellenkezőt állít. Nyílt titok már manapság, hogy a hullaég(‘- tés szabadkömüvesi intézmény; ezt kimondta Róma, ezt kürtölik maguk a szabadkőművesek is, mint erre nézve dr. Csernoch «A halottégetésröl» czímü munkájában nem egy nyilatkozatot közöl. Kiragadták már némileg az iskolát az egyház kezéből, kiragadták a családot is, midőn a házas- ságot polgáriasították; most a hullaégetés áltál a holttesteket is ki akarnák ragadni kezéből közül s a kegyeletet az embe- rek szivéből. Segedelmükre van e munkájuk végrehajtásában az a beteg társadalom, melyet valamikor az Űr szolgáinak hanyag- sága tett beteggé. A hírvadászok kizsákmányolták a helyze- tét s az üszköt eldobva, a tudatlan nép, az alásülyedt nemes- ség magára hagyta tudatlan papjait s a beteg társadalom láza tetőpontra, hágott. Ez a láz még ma is tart. s az embe- rek nagvobb része ennek hatása alatt örömmel üdvözöl min- den tényt, mely az egyház ellen irányul; más része meg a nagy hang és erőszakoskodás előtt meghódolva, hallgat és úszik az árral. Ebben rejlik oka annak, hogy még azok is kik a kormányon állanak, féltve a népszerűséget, nem mernek határozott állást foglalni a hullaégetés ellen. A ■hullaégetés divatossá tételére meglehetősen közremü- ködik az a beteges képzelődés is, amely a tetszhalálról szár- nyaló rémhírek hatása alatt irtózik attól a gondolattól is. hogy a koporsóban fölébredhet. Nem gondolják meg az ilye- nek, hogy napjainkban majdnem a lehetetlenségek közé tar- tozik már a tetszhalottak eltemetése, továbbá, hogy az élve eltemetés és élve elégetés egyenlően megtörténhetik velük, s ekkor az a pillanatnyi fuldoklás, ami akár a sír mélyében, akár a Siemens-kemenczében a szerencsétlen tetszhalott része lehet, egyaránt irtózatos és sem az egyiknél sem a másik
