Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
648 Két tökéletes társaságnak ugyanis nem felel meg ugyanaz a jogkör, anyagilag és fajilag véve a jogokat, hanem csak alaki- lag és nemre nézve; vagyis mindegyikinek megfelel a hatalom teljessége a czéljára vezető eszközök tekintetében, de csak a maga körében és saját természete szerint. A különböző czél maga után vonja az eszközök különbözőségét s ez ismét a jogok faj szerinti különbözését a két társaság között. Továbbá a társaságok rangfokozata, az önálló czélok termé- szetes alárendeltsége is magával hozhatja, hogy az egyik töké- letes társaságnak jogigénye lehet a másik társaság eszközeire, amelyeket az az előbbinek érdekében használni köteles. így pl. mint látni fogjuk, az egyháznak rendőri erejét a polgári hatalom képezi, ha az egyház által kiszabott bünfenyítés végrehajtásáról van szó. Ezeket szem előtt tartva előadjuk az egyháznak, mint tökéletes társaságnak hatalmát a saját tagjaival szemben. I. Tétel: Az egyházat, mint tökéletes társaságot, a saját tagjaival szemben a törvényhozói és a bírói hatalom megilleti. Az egyház Krisztustól hármas: tanítói, papi és kormány- zói hatalmat kapott, amelyet az egyházjogban közönségesen a rendi (pót. ordinis) és a joghatósági (pót. jurisdictionis) hatalomra szokás visszavezetni. E helyütt, midőn az egyház- ról, mint tökéletes társaságról párhuzamban az állammal van szó, csak az utóbbival, a joghatósági hatalommal foglalkozunk, amely szintén háromféle: törvényhozói, bírói és kényszerítő, illetőleg bünfenyítö. Ezeket vitatjuk az egyház részére, mint amelyek kiválóan jellemzik a tökéletes társaságot.1 1. A törvényhozói hatalom azon jognak a kifolyása, amelynél fogva a tökéletes társaság tagjainak kötelező módon írhatja elő mindazt, ami a társaság czéljának elérésére szűk- séges vagy hasznos. A tökéletes társaságot ez a hatalom a természeti jog alapján illeti meg. A tökéletes társaságnak ugyanis joga van 1 Tarquini i. müve 32. 1.
