Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Palotay László: A katholikus egyház és a lelkiismereti szabadság
— 604 nem tanítható. Nem hallottátok fölkiáltani: A fegyver a leg- jobb erkölcstanító?! Én vele egyetemben ismétlem: Nem dicsőség, nem törvény, hanem fegyvert a kézbe. Fegyver a szabadgondolkozó jogara. Igenis, a szabad gondolkozás, a gondolatnak szabad- sága a fegyver! Ez czéluk, ezért lelkesülnek, hódításukban erre tekintenek. Oly iskola ez, melytől a társadalomnak oka van félni, t. i. a forradalomnak mindent fölforgatni akaró iskolája. Sajnos dolog, hogy a müveit Európának egy tömege, a szabadgondolkozók tana és elve után halad, mely az egy- ház elveivel, a józan észszel, a tudománynyal és a népek általános meggyőződésével ellenkezik és az államokra nézve veszélyes, mely elvnek védelmezői és barátai egyszersmind az istentagadást, a vallásnélküli független erkölcsiséget, a socia- lismust, az igazságnak és isteni parancsolatoknak eltörlését is hirdetik. A föld inog, népek, kormányok nyugtalanok, mintha csak a társadalom végvonaglásában volna. Ugyan mi ennek az oka, mely szellem zavarja? A szabadon gondolkozóknak, habár saját lelkűk kárára, az egyház, annak feje és tanítása nem is kell, mely pedig isteni tekintélynél és hatalomnál fogva, a népek és nemzetek fölvilágosodására, polgáriasodására, nyugalmának és jóllétének eszközlésére szolgál, legalább az államok, családok és egyesek békéjét és lelki nyugalmát ue zavarnák és a forradalomnak üszkét a megvakított, elcsábított és könnyenhivö nép között ne szítanák. A szabadon gondolkozókkal egyetértenek mindazok, kik az Istentől nyert józan észt e ferde fogalmak fölkarolására és követésére fordítják a helyett, hogy azt a világosan belátott igazságnak alávetnék, holott az észnek mint Isten ajándé- kának a tudomány mezején szerzett ismeretei által ismét Istenhez kell visszamennie. Mindenkor nagy ember az, ki az igazságnak tisztelője, ki Istennek jogait, az egyháznak tanítá- sát és saját kötelmeit fölismeri, ki áltudomány és elvek -elsajátítása által az igazságnak útjáról le nem tér. Méltán
