Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Pályázatok

534

tás idejére esik. Érdekes megemlíteni, hogy az ünnepet Bet- umban Notre Dame de Ja Brosperité-nek nevezik, talán azon hiedelem alapján, mely szerint bármit vetnek, ültetnek vagy oltanak e napon, hamar kikel, illetőleg megfogan és jó tér- mést ad.

A szeszélyes áprilist átugorván, a gyönyörű májusban vagyunk, ebben a bűvös-bájos szépségekben gazdag hónap- ban. mely oly méltán van a Boldogságos Szűz, a legtisztább liliom, a titkos értelmű rózsa tiszteletére szentelve. Hála Isten- nek! édes hazánkban is napról napra szélesebb körben hódít a májushavi ájtatosság, melyről e hónapot Mária havának mél- tán nevezhetjük. A múlt század közepe táján bilincselte magá- hoz az ájtatos lelkeket a Mária tiszteletének ezen amily gvön- géd, ép oly vonzó neme s azóta folyton mélyebben ereszti gyökereit a Máriatisztelö szivek mélyébe, mint a dúsan virágzó és gyümölcsöző fa.

Június Jézus szent szivének hónapja.

Júl. 2-án. midőn peng a sarló, suhan a kasza s rendre dőlnek az érett kalászok, ünnepli az anyaszentegyház azon kedves esemény emlékezetét, midőn a Bold. Szűz örömtől repedő szívvel sietett nagynéniének, Erzsébetnek látogatására, hogy közölje vele a mélységes titkot, a világ Üdvözítőjének fogantatását. S ez alkalommal hangzott ajkairól fülemüle zengésénél édesebben a hymnusok legszebbike: a Magnificat. Ez ünnép a müncheni codexben, mely szorosan simul az ere- deti latin elnevezéshez, Maria Elsébetnek meglátása, a Döbren- tei codexben Visitatio napja, az Érdi-codexben Asszonyunk Máriának látogatása elnevezéssel fordul elő. Mi régi idő óta Sarlós Boldogasszony-nak nevezzük. Szépség s a természethez való alkalmazkodás tekintetében ez elnevezés méltó párja a Gyümölcsoltó Boldogasszonynak.

A koronát azonban augusztus hava teszi fel a Bold. Szűz fejére. Aug. 15-ikén ünnepeljük az ö felvételét mennybe. A müncheni codexben még Máriának fel mennybe vétele néven fordul elő ez ünnep, azonban a Döbrentei-codex már Nagy- bódogasszon napjá-nak nevezi. Mindjárt szembeötlik, hogy ez el- nevezést a nem latinból (Assumptio B. M. F.), nem is a német-