Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Csicsáky Imre: Dante theologiája
512 Aki bizalommal fordul hozzájuk, annak igazságos kérését örömest meghallgatják. Jogos kívánságot szivünk szerelnie Kész teljesítni, mint az is, ki vágyja Hasonlítson hozzá udvar-seregje. La nostra caritá non serra porté A giusta voglia, se non come quella Che vuol simile á se tutta sua corte.1 A boldogok forró vágya, hogy testükkel ismét egyesülje- nek, ez az egyesülés új öröm forrása lesz rájuk nézve. Come la carne gloriosa e santa Fia rivestita, la nostra persona Piti grata fia per esser tutta quanta. Perché s'accrescera ció, che ne dona Di gratuito lume il sommo bene, Lume ch’a lui veder ne condiziona: Onde la vízión crescer conviene, Crescer l’ardor, che di quella s’accende, Crescer 10 raggio, ehe da esso viene.1 2 3 Mint Adárn testét halhatatlannak teremté az Úr, úgy a megdicsöült test is azzá lesz a feltámadás után s az örök dicsőség fényétől beragyogva, megnemesült, magasztosabb élet- tel fog bírni. I beati al novissimo bando Surgeran presti ognun di sua caverna La rivestita voce alleluiando. A boldogok a végítélet napján Felkelnek mind serényen sírjaikból Az alleluját egyre hangoztatván.2 Csicsáky Imre. 1 Par. Ill, 43—45. 2 Par. XIV, 43-51. 3 Purg. XXX, 13-15.