Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most

földön, kivált Angliában és Németországban fölbontottak. A szihalmi dolmen az östelep gyanánt szolgáló dombtól nem nagyon messzire, több más egyszerű ásott sír társaságában fordult elő. Állott pedig hat darab ügyesen hasított kőlapból, melyek oly formán voltak az alattok talált két csontváz körül felállongatva, hogy a csontvázakat a medenczecsont tájáig bekerítették. E hat kőlap fölé két másik kőlap volt fedél gya- nánt borítva. A két váz lábánál szintén két kőlap volt egymás mellé fölállítva. A lábaknál egy darab szarvasagancs-rész, csontkés, meg durva edénytöredék találtatott.

Vannak dolmenek, melyekhez egy majd köböl, majd geren- dákból összetákolt sikátor vezet, úgy hogy nagyon emlékez- tetnek bennünket alföldi pinczéinkre és vermeinkre. Az eszkimók és a grönlandiak manapság szintén építenek erre a mintára lakóházakat, s némely régiségbúvárt ez a körülmény arra a föltevésre vezetett, hogy egyik másik barbár nép kezdetben szintén lakóházul használta a sikátoros dolmeneket, de később, midőn a családfő meghalt, ki Sem hozták az illetőt házából, hanem bezárták annak nyílását, s az előbbi lakóház sírrá lett, mint ezt egyes néger törzseknél még ma is tapasztaljuk.

Néha nem csupán felnőttek, de gyermekek csontvázai is találtattak a dolmenekben,a mi a családi sírboltokra enged következtetni; nem ritkán két, három csontréteg, jobban mondva temetkezési réteg is fordul elő a dolmenekben, mit a tudósok arra magyaráznak, hogy az elődök kész sírjait felbontván egy későbbi nemzedék, minden fáradság nélkül alkalmas nyugvó- helyet talált szeretteinek.

Szóljunk most már az urnatemetőkről is. Ezeket a halott- égető népek használták. A hullaégetés mily módon és hol történt, vajon magán a sírhalmon-e vagy azon kívül, bizony- tálán. Némely hegyek oldalában eszközölt ásatás alkalmával találtak ugyan olyan helyekre, hol a valószínűség arra muta- tott, miszerint ott történt a hamvasztás, de ez még manapság bővebb bizonyításra szorul. A halottat természetesen összes fegyverzetével helyezték a máglyára s vele együtt nem ritkán nagy számú rabszolgáit és nejeit, továbbá harczi ménjét is a lángok martalékává tették. A jól-rosszul összeégetett hamvakat