Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Ő Felsége elfogadja a «Hittudományi Folyóirat»-ot - Dr. Dudek János: Az egyház önálló, tökéletes társaság
331 modern állam absolutistikus jogelmélete csak a protestantis- rnusra vonatkozhatik, mint amely vallási hatalmát a fejede- lemre ruházta. Ha a hatalmi vágy és álnokság ezt a kath. egyházra is kiterjesztette, ez ezért annak isteni szervezetén és függetlenségén semmit sem változtathatott, mert mindig kiáltó igazságtalanságnak marad olyasmit kényszeríteni a kath. egy- házra, amit a protestánsok a magok számára kigondoltak. Ajog- állam, amely a lelkiismeret szabadságát hirdeti, akkor jár el igazság szerint, ha a katholikust a saját elvei és a protestánst a saját elvei szerint ítéli meg. A szabad egyházak dicsőített ide- jébe ez az eljárás illik be. Es ezt első sorban magoknak a magyar katolikusoknak meg kell érteniük. Kell ismerniük helyzetüket, annak visszás lejlödését és ezzel szemben : az állammal el kell ismertetniük a kath. egyházat olyannak, amilyen az, az isteni jognál fogva. A katolikusok engedékenysége miatt fejlődtek az állami jogban a hamis nézetek a kath. egyházról; a katolikusok tevékeny- ségének kell ezeket a nézeteket visszajavítnia. Azután a sajtó terén arra kell törekednünk, hogy a prot. tanok a kath. eszméktől mindenkor elkülönítve álljanak; az eszmezavar talán legnagyobb oka annak a, hogy ne mondjam dogmatikus türelemnek, amelyet Magyarországon gyakorolnak széltében-hosszában. Ezt nem szabad tennünk. Minden alku- lommal ki kell emelnünk a tani ellentéteket, amelyek a protestánso- kát tőlünk el választják. Viszont pedig rá kell mutatnunk arra a legújabb hamisításra, mely szerint a protestánsok nálunk egyházuk szervezetét egyenlösítik a kath. egyház szerveze- tével s ez okból aztán a történelmi tényeket is meghamisítják, amint ezt a legújabban Eötvös Károly Lajos «Az egyházi köz- igazgatás kézikönyvé ״-ben (1888) elkövette. Felállítván a tételt, mely szerint «A vallás maga isteni intézmény, de egyház kormányzata emberi, társadalmi, állami alkotás» (1 1.) ebbe beleszorítja a sz. István idejétől Magyar- honban letelepedett kath. egyházat és mivel szerinte az egyház- kormányzat állami alkotó, kihozza — a josephinismus módjára — a királyi, helyesebben az állami jogok egész sorát a magyar kath. egyházzal szemben is.
