Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Irodalmi értesítő
vélemény előtt a társadalom és a jövő kérdéseinek keresztény megoldását.1 Nem a katholikus dogma fenséges magaslatáról és a katholikus bölcselet mélységeiből merít, hanem a közös ke- reszténység a «commun Christianity» köznapi talajába veti meg védelme alapjait. «Ez a könyv nem vitairat. Nem foglalkozik a keresztény világot a XVI. század vallásos forradalma óta mozgató hit- vitákkal. Nem akarja a katholicismus eszményi fensöbbségét vitatni, mely már bőven ki van fejtve.» Senkitől sem vonja meg a keresztény nevet, ha a Jézus Krisztus istenségébe vetett hitnek szilárd talapzatára áll. Elismeri, hogy sok igaz- ság, melyet tárgyal, ügyes és buzgó védelemre talált pro- testáns írók munkáiban is. Elfogadja gyámolítő karjaikat, míg velünk harc-zolnak. A kétely árnyait, melyek a hitetlenség fellegeiböl a szel- lemre borulnak, oszlatja szét, Isten létezésének, az ember •eredetének, a tudomány és a kinyilatkoztatás összhangzatá- nak alapvető kérdéseiről. Szabatos világossággal értekezik a munka, a házasság, a választás és a közerkölcsiség problémáiról. Darwin elmélete helyett, azt hiszi, hogy a hiányzó láncz- szemet az ember és az Isten között ne lefelé, hanem föl- felé keressük. Ezt a lánezszemet Ádám elszakította, Krisztus pedig összeforrasztotta. Igazi amerikai józansággal, elméllel tárja fel azt az összhangzatot, melyben a tudomány és a vallás Isten dicséretére zeng. Sok helyről el lehetne teljes joggal mondani: «Ce n'est pás écrit, c'est buriné.» Apostoli szív. mélyreható szellem, vallásos kenetesség, mely szívből jő és szívhez szól. «Tudomány és vallás testvérek, mint Mártha és Mária, mert egy atyjának gyermekei. Mindketten ugyanazt az urat szolgálják: csak útjaik különböznek. A tudomány Márthához hasonlóan anyagi dolgokkal foglalkozik: a vallás Máriaként térdre borulva üldögél Megváltója lábainál. .isten, ki tollba monda a bibliát — mint Ryan érsek 1 L. Dublin Review. 1890. jan. sz. — :-!()2 —
