Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Babik József: Ünnepeink magyar elnevezései
miként Szerda őseinknél férfinév gyanánt is szerepelt, a Szom- bath'd nő névül is használták. Szombatosnak nevezzük az oly keresztényt, ki a szombatot megböjtöli. Továbbá szombatosoknak neveztetnek azon felekezet tagjai, mely a negyedik század végén keletkezve, a zsidók tanait és szokásait elevenítette fel. K felekezet nálunk a hitújítás után kezdett meghonosodni Erdélyben a székelyek közt. E rajongó felekezet tagjai teljesen a zsidó vallásrendszert követték.. Egy Istent hittek, sertéshúst nem ettek, vasárnap helyett a szombatot ünnepelték meg ; az új-szövetség teljes mellőzésével csak az óhoz és Mózes törve- öveihez ragaszkodtak, a tiszta és tisztátalan állatok közti különbséget is megtartották s néhol a fér {!gyermekeket kö- rülmetélíék. Az erdélyi fejedelmek részéről sokféle üldözést szenvedtek, de sem ezek, sem a térítési kísérletek nem vezet- tek óhajtott eredményre. Még napjainkban is van néhány székely család, mely ez ábrándos felekezethez tartozik. May- nald Lajos kalocsai bíboros érsekről beszélik, hogy erdélyi püspök korában egy bérmaútja alkalmával felkeresett egy ily szombatosokból álló telepet s gyönyörű beszédet tartott hoz- zájnk, fejtegetve, hogy melyik az igaz vallás stb. Mikor a beszéd véget ért, egy öreg szombatos ily véleményt mondott felőle : «Beh gyönyörűen beszélt! meg kellene aranyozni a szá- ját! Kár, hogy nem szombatos !».... Be a megtérésre még csak nem is gondoltak! (Folytatása következik.) — 278 — Babik József.
