Hittudományi Folyóirat 2. (1891)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

- 189 —

mintegy atyjává tőn Fáraónak, s egész házának urává és fejede- lemmé Egiptom minden földén».1

így olvad össze az Isten szeme előtt gyönyörű harmóniába az egymástól sokáig elszakadva volt testvéri szívek boldog viszontlátása; és fejlődik ki egy élő alakokkal megrakott szép kép, lefestve meghatóan, részletezve, miként azt eddig, sok kísérlet daczára, sem ecset sem véső szebben meg nem örö- kitette.

Jellemzések a) Az őszinte barátság jellemzése Jonatás- és Dávidban. Kir. I. 18. 19. 20. rész.

Az igaz barátságot alig lehet szebben jellemezni, mint azt a Szentírás teszi a következőkben: «As tőn, midőn a szó- lást elvégezte Saullal, Jonatás lelke egybeforrná a Dávid leikével, és szereié őt Jonatás, mint maga lelkét. Es elvivé öt Saul azon, nap és nem engedé neki, hogy visszatérjen atyja házába; szövet- séget !׳ötének pedig Dávid és Jonatás; mert szerété őt, mint a maga lelkét. Ügy, hogy Jonatás megfosztá magát a maya köntö- sétől, melybe öltözve volt, és Dávidnak adá azt, és többi ruházatát is, sőt kardját és kézíját és övét is»A

Haragvó atyja ellenében Jonatás gyengéden s mégis batá- sósán védi meg barátját a nélkül, hogy az atyja iránti tisztelet- nek vétene: «Saul pedig szála fiának, Jonatásnak, és minden szolgáinak, hogy öljék meg Dávidot. De Saul fia, Jonatás. igen szereti vala Dávidot. Its Jonatás megjelenté Dávidnak, mondván : Atyám, Saul, halálra keres téged; azért kérlek, vigyázz magadra reggel és légy titkon, és rejtezzél el. En pedig hímemén, atyám mellett fogok áüani a mezőn, akárhol leszesz, és szólok felőled atyámnak, és amit csak látok, hírül adom neked. Jonatás tehát jót szála Dávid felül atyjának, Saulnak, és mondd neki: Ne vétkezzél király, Dávid szolgád, ellen, mert nem vétett ellened és cselekedetei igen hasznosak neked. Es lelkét kezébe vette és megverte a filisz- teust, és az Ur nagy szabadulást cselekedett egész Izraelen; tát- tad ezt és örvendeztél. Miért vétkeznél tehát az ártatlan vér ellen, megölvén Dávidot, ki vétek nélkül vagyon» ?1 2 3 A jóbarát atyja

1 I. h. 8.

21. Kir. 18, 1—4.

:l I. h. 19. 1-5