Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most
jobb karjukat, melylyel az öngyilkosságot elkövették, temetet- lenül hagyták, mint Flavius József (lib. 3. c. 25) tudósít. Ismeretes Absolonnak, az atyja ellen föllázadt királyfinak tör- ténete is: miután a fa gallyai között dárdával átszúrták, a fa tövében egy gödröt ástak neki s abba beléhajították a holt- testet, azután pedig követ dobáltak reá. Jeroboám király csa- ládjának tagjait, mert bálványimádók voltak, temetetlenül osztották fel. (Kir.JlII. 14, 11). Joakim királyt gyalázatos vét- kei miatt szamár módra temették el, vagyis kidobták holttes- tét, mint a döglött szamárét, s azt a kutyák emésztették meg. mint erről a szent-könyvek (Jerem. 22, 19) és Flavius József (10. könyv) tanúskodnak. Hogy mily iszonyú szégyen lehetett, ha valakit temetet- lenül hagytak, már abból is kiviláglik, hogy naplemenet elöli még a keresztre feszítetteket is levették a keresztről, s a gyalázat fájának aljába sírt ástak neki. A kiterített és megsiratott halottat négy, hat, sőt néha nyolez ember is a vállára emelte valami alkotmány segélyével, mely vagy olyan lehetett mint a mai szent-Mihálv-lovának nevezett 1 alofti saioglya. vagy egyszerű deszka, melyet többé- kevésbbé díszes takaróval terítettek be. Heródes királynak halotti ágyáról s annak takarójáról Flavius a következőket mondja: «Agya aranynyal és gyöngyökkel volt fölékesítve, térítője pedig bíborral ékeskedett» (c. 1.). A halotii ágy vitele a rokonok liszté volt: ha pedig előkelő volt az elhunyt, rang- jához méltóan előkelő hivatalnokok és vezérek emelték holt- testét vállaikra. Flavius Heródesröl ezeket beszéli: «Izrael előkelő férliai vitték a halottat vállaikon, mit eddig egyik királynak sem tettek meg ez ideig» (i. 11.). Nevezetes külön- ben az is. liogv azoknak, kik a halottat vitték, nem volt sza- bad sarut húzniok, hanem mezítláb tartoztak haladni. F.nnek czélját Majmonides abban látja, hogy a halottvivök saruszíjja el ne szakadhasson, s ne kelljen a saru igazgatásával a menő- tét megakasztani. Ha nem csalódom, mélyebb erkölcsi értei- mének kellett ennek lennie. A saru Ievetése ugyanis a meg- alázod;'s jele volt. mint az ó-és új-szövetség több helye bízó- nyitja; s itt is valószínűleg arra kell azt magyaráznunk.
