Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most
116 bakba vitték. Még egyszerűbben csak úgy bántak el a holt- testtel, hogy a sziksóban kiszárítván, vászonba göngyölték s úgy tették nyugalomra. A förangúak bebalzsamozása azonban igen bonyolódott volt. Miután az agyvelöt az ismertetett módon eltávolították a koponyából, a koponyaúregbe folyékony kátrányt föcsken- deztek be, mely ott megkeményedvén, a koponyát kitöltötte. Azután kivették a halott szemét s annak helyére mestersé- ges szemet helyeztek, mely oly anyagból készült, mint az edények zománczai. Végre egy éles kö segedelmével, hol a gyomor volt, egy nyíláson át a beleket kihúzták. A belek helyét, az altest üregeit, miután pálmaborral vagy más illatos borral gondosan kiöblögették, gyanta, myrrha, kasszia-héj és sziksó-keverékböl álló anyaggal töltötték ki. Minthogy a gyanta- nak arab neve múmia, s minthogy a keveréknek ez képezte föalkatrészét, az egész eljárást múmiázásnak nevezték s az ily módon elkészített hullának múmia lett a neve.1 A kasszia egiptomi fa, melynek leveleit ma is «tennae folia» néven árul- ják a gyógyszertárban. Némely újabbkori író szerint a fen- tebbi keverékeken kívül üveg, porczellán, drágaködarabok, sőt apró szobrocskák is tétettek a halott beleinek helyére Miután ily módon kikészítették a holttestet, hetven napig sziksóban szárították. Vannak azonban írók, kik az előmunkálatokat harminez, a sziksóban való szárítást 30—40 napra, tehát az egész eljárást hetven napra teszik. A hús és a porczogók nedvét egészen fölemésztette a sziksó, úgy hogy csak a csontokra száradt, megfeketedett bőr és izmok maradtak meg; mint ezt a manapság már nem is ritkán látható múmia-darabokon szemlélhetjük. Ismertek egyéb- iránt oly szert is, melyet ha az erekbe föcskendeztek be, a tagok megtartották rendes domborulataikat; hogy azonban e szer, folyadék, miből állott, bizonytalan. Mialatt a test a sziksóban zsugorodott, a belső részeket s az agyvelöt forró kátrányba merítették. Az agyvelöt, a 1 Szent Ágoston (S. 361. n. 12) egiptomi nyelven «gabbrá»-nak nevezi a múmiát.