Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Végh Kálmán: A holtak iránti kegyelet hajdan és most
112 csillag, milyen nagy, milyen anyagú volt; és eme kérdések behatása alatt egyúttal azt a föltételt is szabjuk a következő napra, hogy az aranyos napfénynél átkutatjuk a tájat, kiássuk a földből az égi magasokat elhagyott csillagot, sőt bepillan- tani vágyakozván a fölöttünk kerengő világok titkaiba, tüzetes vizsgálat alá fogjuk venni, miből áll a magasságok hírmondója. Hasonló érzelmek és vágyak kelnek a történet-búvár lelkében is, midőn a biblia, Homeros és Herodotos meg a hagyományok világánál egyes népeket lát szerepelni, kik napjainkban le- robogtak már a szereplés színpadáról és nevüket is csak kétesen kiírva sokszor általános névvel illetve találjuk. Hol éltek ezek. mily szokásaik voltak, mily emlékeket hagytak maguk után ? kérdezi a történetbúvár; és midőn az írott emlékek nem adnak kielégítő választ a kérdésére, akkor elhatározza magát, hogy föl fogja keresni azt a vidéket, hol az a nép föltűnt és kialudt; megkeresi emlékeit, fölbontja ez emlékeket, hogy egy csontra, egy fegyverre, egy házieszközre találván, legalább arról szerezzen teljes meggyőződést, miszerint azok is létért küzdő emberek voltak, mint mi, s fentartásokért ilyen meg ilyen eszközökkel küzdöttek. A történettudós ennélfogva akarva, nem akarva is régiségbúvárrá változott. Ez a régészet fogja nekünk a legtöbb adatot szolgáltatni az alább következőkben, mert sok nép temetkezési szokásait nem annyira az írott emlékekből, mint inkább a maradandó alkotásokból, a régészet által hangyaszorgalommal és valódi férfit jellemző türelemmel fölbontott és átkutatott temetők- bök sírboltokból ismerjük meg. így mindjárt az első monarchiák, Kaldea, Assyria és Habvlon temetkezéseire is egyedül azok a sírok és koporsók derítik a világosságot, melyeket Loftus és Paylor másokkal egyetemben az említett országok földén kiásattak. Eleinte igen föltünőnek találták az assyriologok, hogy a tulajdonképeni Assyria földén, mely a Tigris és az Eufrátes által bezárt te- rületen kívül esett, nem találtak sírokra és emberi csontokra. A későbbi kutatás azután kiderítette, bogy Babylonia, mely- nek későbbi neve Kaldea lett, vagyis a két folyam köze ké- pezte mindazon tartományok temetkezési helyét, melyek a két
