Hittudományi Folyóirat 2. (1891)
Dr. Székely István: A szent-könyvek sugalmazásáról
Rohling1 nézete szerint a sugalmazás csak a hitbeli és erkölcsi dologra szorítkozik, úgy, hogy abban, ami nem hit és erkölcs dolga, — kivált a történelmi dolgokban, — az ihletett szerző csak emberi tekintélylyel bír, tehát ezekben ép úgy tévédbe- tett, mint bárki más. Jalin elégnek tartotta a negativ sugal- mazást, mely minden hibát távol tart, a nélkül, hogy a szerző- vei új igazságokat közölne.1 2 Lessius. Hamel és kivált Bonfrére meg épen elégnek tartották a sugalmazás fogalmához az utó- lagos sugalmazást (inspiratio consequens), jobban mondva: utólagos jóváhagyást. Szerintük arra, hogy valamely könyv szent-könyv legyen, elég, ha tisztán emberi erővel van is írva, de azt a Szentlélek utólagosan hibátlannak és igaznak nvil- vánítja. Mindezen vélemények hamisak. És pedig a régi protes- tánsok véleménye, a betű szerinti sugalmazás ellenkezik a sugalmazás természetével és ezéljával. nemkülönben a tapasz- talással. Ugyanis ez a nézet azon a föltevésen alapul, hogy az ihletés által a szent-író Istennek tehetetlen eszközévé válik, ami, miként fentebb láttuk, nem áll. Azonfelül Isten nem szó- köti felesleges dolgokat művelni: már pedig az igazán feles- leges volna, hogy a betűket, sőt írásjeleket, ékezetekei is su- galmazza ; felesleges azért, mert ezek leírására a szerző maga- tói is képes, és felesleges azért, mert a kinyilatkoztatás ért- hetösége és épsége azt egyátalán nem követeli. Különben teljesen döntő érv itt a tapasztalás, a tények. Ha a Szentírás utolsó betűje is sugalmazott volna, akkor minden szent-könyv- nek ugyanazon irálylyal kellene bírnia, mert mindegyiknek szerzője ugyanaz a Szentlélek. Már pedig a szent-könyvek — 100 — 1 V. ü. Rohling. Die Inspiration der Bibel, and ihre Bedeutung für die freie Forschung. Nat. und Offenb. 1872. 98. ssk. 1. és Entgegnung an Herrn Prof. Dr. Rebbert; Nat. und Off. 1872. 393. és 394. 1. De Rohling ezen nézetét (Nat. Off. 1872. 433. lapján) visszavonta. Langen is hasonló nézetben van. V. ö. Rebbert, Die Inspiration der Bibel in Dingen der natürlichen Erkenntniss. Nat. und Off. 1872. 345. 1. 2 E hibába többé-kevésbbé több régi hittudós beleesett; így Sans- sens, Rich. Simon, Calmet, Du Pin, sőt ráfogják Bellarminra és Cor- nélius a Lapide-re is.
