Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Babik József: Egyház, szentegyház, anyaszentegyház
— 429 — Egyházkelés, egyházkelő, másként avatás. Az avatás szó «introduction értelemben már a Pázmánv-korabeli íróknál elő- fordul; e fogalomnak sajátságos, de egyúttal jó magyaros kifejezése az egyházkelés szó, mely különösen a dunántúli ré- székben örvend közkeletnek. A kel igének nemcsak surgere értelme van, hanem eredetileg menést, mozgást jelent, a mint a Tatrosi kódex következő helyéből «kikde (exiit) azért e he- szédn s a «járni-kelni» kifejezésből felismerhető. Ily értelem- ben szerepel az egykázkelés szóban is, mely e szerint egy- házba menést, a latin introductio-val rokon fogalmat fejez ki. Egyházmegye. Megye alatt eredetileg bizonyos határolt területet értünk (mesgye); innét egyházmegye az általános egyháznak kisebb, nagyobb része. Esztergomi, egri. kalocsai egyházmegye stb. Úgy látszik, mintha e kifejezések helytelenek volnának, mivel Abauj-vármegyét, Hevesvármegyét, Somogy- vármegyét mondunk . . . Azonban ne feledjük, hogy az em- lített. összetételekben Abaujvár, Hevesvár. Somogyvár stb. a határozó szók, s ezért nincsenek abauji, hevesi, somogyi vár- megye alakban használva. A továbbképzésben felfogásom sze- rint helyesebbek az ily kifejezések: az esztergomi egyházmegye papsága (az esztergom-egyházmegyei papság), az egri egyház- megye tanítói (az eger-egvházmegyei tanítók), mint a zárjelben foglaltak. Egyháznagy, régi eredetű szó, melylyel őseink a kardiná- lis szót akarták kifejezni, manapság azonban e helyett inkább a bíbornok vagy bíboros (főpap) van használatban, ámbár mint a meghonosodott hadnagy és őrnagy (régiesen főstrázsamester) mutatják, nem helytelen és magyartalan képzés. Egyházpártfogó nézetem szerint jobban megfelel a patro- mis szónak, mint a különben már széltében-hosszában hasz- nált kegyúr. Ezek azon nevezetesebi) összetételek, melyeket érdeme- seknek találtunk felsorolni mint olyanokat, melyek az egy- ház szónak különös alakjai. Az ilyenekre, minők egyházkön yr anyakönyv helyett, egykázkör egyházmegye helyett stb. nem ér- demes a szót vesztegetni, mert a nyelvtudományban az alap - tálán divatnak nem akarunk jogosultságot engedélyezni.
