Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Rézbányay József: A kereszténység hatása a jog fejlődésére
a kettő keresztény szellemű. De történelmileg, a nyugati keresztény nemzeteknél mindig a monarchikus alkotmány volt a túlnyomó. És itt kiemelendő, hogy a monarchikus hatalom távolról sem absolut uralom; mert a keresztény monarchikus alkotmány a keresztény tekintélyi elven alapult; a monarcha mindenkor, mint az Istentől származó tekintély és hatalom viselője szerepel, ki épen azért az isteni örök törvénynek van alá rendelve. Ez képezi egyszersmind az általa viselt hatalom korlátját, melyet átlépnie nem szabad. A királynak, épen mivel hatalma nem korláttalan, a népnek, vagy egy részének, a rendi ősz- tálynak a kormányzatba való befolyását nem lehetett kizárnia; mert a keresztény társadalmi elvek épen megkívánják a nép önkormányzati jogát, mit sz. Tamás is mond Sum. Theol. 1. 2. qn. 105. art. 1. C. «Jó társadalmi rendhez okvetetlenül meg- kívántatik, hogy a kormányban mindenkinek legyen bizonyos része, ez által tartatván fenn a nép között a béke, s mert ezt mindenki szereti és az ily állapotot fenntartani igyekszik.» Míg a respublika — habár szintúgy összefér a kérész- tény szelemmel — jobban jellemzi az antik római világné- zetet és jobban kedvez a szabadabb felfogású népfönségi elveknek; addig a keresztény monarchismus jobban megfelel a keresztény tekintélyi elvnek s azért ez is a diametralis differentiák közé sorolható, a melyekről jelenleg szó van. (Folytatása következik.) Dn. Rf.zbányay József.
