Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Palotay László: A modern hitetlenségnek okai és óvszerei
- 602 — nek útját készíti elő. Ezt pár példával igazoljuk. Arago. a híres mathematikus és csillagász, habár fiatal korában a hitet megtanulta, halálos ágyán a papnak nyíltan megvallotta, hogy ő az örökkévalóság nagy útját illetőleg teljesen tudatlan; egyszersmind felkérte, hogy öt erre előkészítse, és úgy bánjék vele, mint egy gyermekkel, ki a keresztény hit elemeit most kezdi tanulni. Grammont halálos ágyának lábainál térdelt az ö áj- tatos neje és a Miatyánkot imádkozta, mit hallván a beteg, így szólott: «Grófné ! ez ima igen szép, ki fogalmazta ?» A híres La-Place csillagász tanítványainak mondotta: teleskopommal az eget számtalanszor bebarangoltam, de Istennek trónusára sehol sem akadtam. Ezt a mindennapi tapasztalás is igazolja : sok férfi és nő a társaságokban mindenhez hozzá tud szó- lani. de ha a vallás kerül szőnyegre, mi manap közönséges dolog, abbeli tudatlanságukat minden szóban elárulják: mert az anyagi gondok, szórakozás, munka és könnyelműség közt szélnek eresztik azt, mit ifjú korukban jól tudtak. Ez oko- zója a világon a nagy pusztításnak, t. i. a hitközönyösségnek és a hitetlenségnek, s hogy sokan a keresztények közül érzé- ketlen állatok módjára élnek, mintha nem volna sem Isten, sem lélek, sem örökélet és ebben ítélet. Nem mellőzhetünk hallgatással egy közönséges, de figye- lembe nem vett megjegyzést, mely pedig a modern tanulásra és tudományra vonatkozik. Három század óta a tanulásban és a tudományban új irányzat keletkezett, a mi a siralmas jelent szülte. A XVI. századig a magán és nyilvános tanulásnak fő- tárgya és a tudománynak közvetve vagy közvetetlenül czélja volt: Isten, lélek, jövöélet, vallás és az erkölcsök szabályai- nak megtanulása, mi e szóban foglaltatik: eszmetan, méta- fizika, mely által az emberek az érzékiségtől az érzékfölötti világba szárnyaltak és azon tájat kutatták, hol a kiolthatatlan világosság és az örök javak vannak elrejtve. De a XVI. század óta s főleg századunkban az elmék egész hévvel egyedül az anyagnak vagy azoknak megtanulására adták magukat, melyek az anyaggal viszonyban vannak; ekként az anyagi dolgok ta- nulása a fő, s ide tartozik például az, mi a meggazdagodást idézi elő. mi az élvezetre eszköz. Ilv módon a tudományok
