Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Kiss János: Ázsia világossága és a világ világossága

ד־־־ ־■: — 65 — De nemcsak a halál változtatja meg a/ ént, az egyént, hanem az én ez életben sem mondható folyton ugyanannak, mert a skandhák, az alkotó elemek ebben az életben is szüntelenül változnak. «Az úgy nevezett egyéniség, akár élő- ml, akár élettelenről legyen szó, a buddhismusban nem létezik ; így Kern. Az egyéniség tulajdonképen csak mint fogalom, név, szó létezik .... fis ha a folyton változót létezőnek vagy lenmaradónak nevezzük, ezt nem szabad tulajdonképeni. métaphysikai jelentésben venni.»1 Épen ez a szüntelen változás, az énnek ez a folytonos eltűnése és ríj én előállása, az énnek sajátkép nem-létezése, ez a tüneményszerü átröppenés; ez a nagy baj, az a nagy nyomor, melytől meg kell szabadulni a megsemmisülés által. Azért ezt a személytelenséget folyton szem előtt kell tarta- mink s nem szabad helyt adnunk oly gondolatnak, mintha mi állandó személyek volnánk. Azért Vadsira nőszerzetes, mikor Mára azzal kísérti öt, hogy személynek állítja, erélyes visszautasító feleletet ad. Mára, a gonosz. így szól hozzá : «Te vagy az a személy, ki keletkezik; te vagy az a személy, a ki megszűnik.» Erre Vadsira így felel: «Hogyan véled te azt, hogy személy léte- zik? Hamis a te tanításod. Mara. Csak változó alakulások csoportja van itt. személy ellenben nincs. Valamint ott,, hol a kocsi részei összejönnek, azt mondjuk, hogy kocsi van, úgy ott, hol az öt skandha együtt van, személyről beszélünk. Ez a közönséges felfogás. Csupán fájdalom keletkezik, fájdalom van és fájdalom szűnik meg; semmi más nem keletkezik, mint fájdalom: semmi más nem tűnik el, mint ismét fáj- dalom.» 2 A léleknek és a személyiségnek ez a tagadása oly abso- Int a buddhismusban, hogy a Sabbasava Sutta-ban a hat döre gondolat egyikének van nevezve a következő : «Nekem van lelkem. . . . Ez az én lelkem állandó, maradandó, örök: oly benső tulajdonsága van, hogy soha sem változik, minden- korra főn fog maradni. ... A kit a csalódás e köteléke fogva י Kern, Budhismus. I. 455. s köv. old. 2 Oldenburg, Buddha, 264 s köv. old. • Hitluűomáinji Folyóirat» 1890. í>

Next

/
Oldalképek
Tartalom