Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Kiss János: Ázsia világossága és a világ világossága
világ eredetének kutatását is. «Tanítványaim. így szól ö, ne gondoljátok, mint szokták gondolni. A világ örök vagy a világ nem örök; a világ véges vagy a világ nem véges. Ha gondolkoztok, csak ezt forgassátok elmétekben; Ez a szén- védés; ez a szenvedés eredete; ez a szenvedés megszűnése; ez az út a szenvedés megszűntetésére.1» A «Buddhistischer Katechismus» pedig így oktat: «Mi a buddhismus: tudomá- nvos rendszer vagy erkölcstan? A buddhismus fökép erkölcs- bölcselet. Feltételezi a mozgás és a változás törvényének általános érvényű működését; e törvénynek minden dolog, világ és lényeg, élő bár, vagy élettelen, alá van vetve. Semmi czélja sincs annak, az időt a dolgok eredetének vizsgálásával elfecsérelni. A Málunka sutta-ban azt olvassuk, hogy Buddha, mikor Málunka kérte öt. hogy adjon neki fölvilágosítást a dolgok eredetéről, nem adott feleletet, mert abban a nézetben volt. hogy ily vizsgálódás czéltalan. A buddhismus úgy veszi a dolgokat, a mint vannak s csak azt mondja meg, miként lehet megszabadulni a meglevő rossztól és nyomortól.»1 2 Kérdés ismét, miért nem szól Buddha a világ eredetéről és lényegéről? Azért., mert ez iránt nem képes tökéletes ismeretekre jutni; olyanra, melyet azután értékesíthetne a gyakorlati életben a boldogság elérésében és mások üdvözí- tésében. Ha pedig ilyent nem tud adni. inkább meg sem kísérti a kérdés megoldását. Az istenség fogalmán és a világ eredetén kívül nagy fontosságú még a vallásos felfogásra nézve az, miként véle- kedik valaki a lélek' természetéről. Az anyagelvü keresztény nem lehet; csak a szellemhívö remélhet józanul jövő életet s ott boldog állapotot, mely a jelen élet szenvedéseiért és nélkülözéseiért kárpótol s azért hathatósan ösztönöz az erény gyakorlására, bármily nehézségekkel járna is. A buddhismus nem ismeri a lelket mint a testtől külön- bűző s attól elváltán külön létezésre, életre képes, akár töké- letes, akár tökéletlen állapot; tehát nem spiritualista. De azt 1 Samjutta Nikaja. L. Oldenbergnél. iíuddha, 258. old. 2 78—79. old.
