Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Demkó György: A papok végrendelkezési joga
bírt: nem jogos-e azon következtetésünk, hogy ha valaha, akkor manapság még inkább bir szabad végrendelkezési jog- gal, mikor a papság végrendeletei épen úgy, mint a világiaké, a polgári fórum elé tartoznak, mely fórumnak törvényei mindenkinek szabad végrendelkezési jogot biztosítanak, nem fosztják meg attól a papságot sem, de nem is intézkednek felöle másképen sem. Épen azért bizonyos, hogy a papok is szabad és korláttalan végrendelkezési joggal bírnak. Az a kér- dés tolul már most önkénytelenül is elönkbe: Élhetnek-e te- hát ma a papok nyugodt lelkiismerettel e korláttalan végren- delkezési joggal? Ne feledjük, hogy miként a legtöbb törvénynek, úgy magának a szabadságnak is megvannak a maga korlátái; ne feledjük, hogy az idöviszonyok miként a szabad végren- delkezést megadhatták a papságnak, úgy korlátozhatják is azt, sőt egészen el is vehetik. Mint láttuk, másutt is, nálunk is a «jus spolii» túlságos elharapódzása, tehát az idöviszonyok változása teremtette meg a papság szabad végrendelkezési jogát. Nem érthető, hogy némely kánontudós, mint Lorenbeek is, nem tartja elegendő alapnak a papság szabad végrendelkezésére a szokásjogot, holott a pápák elegendőnek ismerték el azt. És ha mindjárt az egyház intelme ellenére végrendelkeznék is egy pap, az apostoli Szentszék legalább közvetve elismeri annak érvé- nyét, mert az 1817-ki bajor concordatumban 1 VII. Pius, az 1857-ki württembergi1 2 és az 1859-ki badeni concorda- tumban3 pedig IX. Pius a papok végrendeleteinek végrehaj- tását a világi bíróságokra bízták, melyek pedig akár a vi- lágiak, akár a papok végrendeleteit nem a szent kánonok, hanem a polgári törvények szerint bírálják el. Az említett három concordatum engedményéhez hasonló foglaltatik az 1855-ki osztrák concordatumban 3 is. Az ősz- trák papság végrendelkezési szabadsága ugyan ismételten kétségbevonatott egyesek által azon az alapon, hogy e con1 Art. XII. 2 Art. V. 3 Art. XIII.- 641 • Hittudományi Folyóirat» 1890. 41
