Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Palotay László: A modern hitetlenségnek okai és óvszerei
— 612 — nek kedvezni, a lelkiismeretet elaltatni, a renyheséget ápolni, és az erényt tönkretenni. Tartalmuknál fogva csábítók, von- zók. frivolok, mulattatok, melyek a szívet lassankint, de biz- tosan megmérgezik. Az ilyen olvasmányok sokaknak igen szomorú véget okoztak, kik ezek folytán a hitet és a lélek nyugalmát elvesztették, földi és örök boldogságuknak kárát vallották: ily módon az ily olvasmányok az egyházi, az állami és a családi életre rossz hatással vannak. Igaz ugyan, hogy állítólag a tanítást, a míveltséget és a szórakozást czéloz- zák, holott valódilag a vallásosság és az erkölcsösség rom- lására vannak; míg ellenben egy vallásosan szerkesztett lap vagy írott könyv a mellett, hogy mulattató, egyúttal ta- nulságos a lélekre, s ez által a testre is jótékonyan hat, ezenkívül a vallást neveli és az erkölcsösséget istápolja. Miért is XIII. Leo pápa Ö Szentsége 1883. február 15-én kelt encyclikájában ezeket mondja: «Igen nagy fontosságú, hogy hasznos könyveket nyomtassanak és terjeszszenek, mert azok, kiket halálos gyűlölet választ el az egyháztól, irataikkal mint fegyverekkel harczolnak ellenünk, hogy nekünk ártsanak. Innen a rossz könyveknek özöne, melyeknek szerzőit sem a törvények nem zabolázzák, sem a szégyen nem mérsékli.» Szóval, a lelkes világi vagy egyházi ember minden lárma és nehézség nélkül nyilvánosan és a magán életben a hit és az erkölcs dolgában nagy haszonnal és sokféleképen közremü- ködhetik. Igaz, hogy a jelen körülmények közt az egyházi egyén a társadalomra mint ilyenre csekély mértékben hathat; de hasson szóval, írásban és példával az egyénekre, miáltal eléri az örömet, hogy az egyének vallása, erkölcse és életmódja lassankint a társadalomba is behat. A mai társadalomnak vallásos és erkölcsi állapota valószínűleg hosszúéletü leend még akkor is, ha a politikai és a társadalmi helyzet megvál- tozik : mert a politikai és társadalmi változás a megrögzött keresztényellenes elveket azonnal ki nem irthatja. Azonban mindenki tehetsége szerint legalább lassan működve eszkö- zölje a társadalomnak általánosan óhajtott újjáalkotását. Ily módon és úton terjedett a kereszténység az első száza- dókban és foglalta el helyét a pogányságnak, melyhez a mai
