Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Engelsz (Angyal) János: Az új-szövetség görög nyelve
áxoXouitöv stÚTöj xai iia'/JMsv sí? tó 7.v7]7.£íov, x.7.1 itempEi rá ó&óvx xsíu.svz, x7.1 tó aouSápiov. 8 ־óv erei tí); xecpzlr!; xótoő, 0>j 7,stz atov Ó&OVÍ(OV XSt'jJLSVOV ÖXK0Í /topis £VT£TuX.1y7׳.SV0V £Í; Éva T0770V. (É3 az a másik tanítvány hamarább futa Péterhez, és előbb juta a sírhoz. És lehajolván látá a lepedőket letéve, de nem méné be. Eljuta pedig oda Simon, Péter is követvén öt, és beméne a sírba és látá letéve a lepedőket, és a kendőt, mely az ö fején volt, nem a lepedőkkel téve, hanem egy helyen össze-1 hajtva.’) Végre egiptomi szó : otvSúv (linteum, gyolcs). Máté 27, 59. /.־/! X7.ßwv tó 7017.7׳ ő ’Ico־ס7׳© sv&TÚXt^sv 7.7tó év tuvÓóvi xattápoc. (És elvévén a testet József, betakará azt tiszta gyolcsba.) Márk 14,51. x.7.1 vsavtaxo!; ti? GuvYixoXoúífsi kútő 77£p1ßsßX7)7.SV0; (TlvSóva £771 yU7.V0'J, X.7.1 xpaTOÜCLV 7.7T0V, ó Óő X7.T7. A'.77<uV T7|V 7׳svSóv7. y77.vó: £׳p׳jysv. (Követi vala pedig öt egy ifjú, csupán gyolcsingbe öltözötten, és megfogák öt. Ez pedig elvetvén a gyolcsot, mezítelen futa el tőlük.)1 2 Ezzel az efeo fejezet végére jutottunk. — Bemutattuk 1 Ősrégi szokás volt a zsidóknál vászonszövetbe takarni a holt- testeket. Egyenesen meg volt tiltva a holttesteket selyembe vagy más drága kelmébe burkolni. ׳jíWviov tehát vászonlepedöt jelent. Mivel pe- dig a halottakkal való bánásmódban Egiptom tönt ki, a zsidók a szomszéd ország elnevezéseit beolvasztották a hellenistikus görög nyelvbe, a melyből a szent írók azután átvették. (V. ö. Haneberg. Die religiösen Alterthumer der Bibel. 1869. II. kiadás 496. 1. és Winer Bibi. Reallexicon. Leichen.) 2 mvoíúv ugyanazt jelenti, mit aouSáptov Luk. 19, 20. és Xáv-uv Ján. 13, 4. —■ Előfordul már a Hetveneseknél. V. ö- Lexicon hebr. et chald. Gesenii emend, per P. L. B. Drach. Edidit Migne 431. lap. P“D (szadin) indusium, vestis ampla et lintea, nudo in corpore sub reliquis vés- tibus gestata. Ind. 14, 12. 13. — Jes. 3, 23. Prov. 31, 24. — LXX. fftvocűv, אנודס (szeduna) in syr. N. T. versioné ponitur pro gr. ffO’jSáotov Luk. 19, 20. Xsvtiov Joan. 13, 4. — V. ö. Wilke i. h. 99. 1. Schirlitz i. h. 331. hol azt mondja, hogy a cjivScóv szófejtése, etymolo- gíája ismeretlen; pedig Gesenius i. h. szépen kifejti, hogy az arabs szadana igéből származik; laxavit, dimisit vestem; unde szadinon, szadánon, szadanon: velum, vestis ampla.
