Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Kováts Sándor: Mózes öt könyvének hitelessége
— 552 — Ez. 43, 11. Hab. 2, 2. Már most ép ily fontos részletek a szövetség megkötése és megújítása, hisz az egész törvény- hozás csak ennek kifejtése; ilyen az első diadal, az első bizonyság, hogy Isten van velők; az állomások sora, vagyis a zúgolódás miatt bekövetkezett isteni büntetés, hisz a választott népnek egész további története e kettő között mozog: Isten különös kegye vagy elpártolás esetében igazságos büntető keze• De van az egész műre vonatkozó önbizonyság is a Deuteronomium vége felé. «Megírá tehát Mózes e törvényt תא הרותה סרגזה) és átadá azt Levi fiainak, a papoknak, kik az Űr szövetségének szekrényét hordozzák vala és Izrael minden véneinek és parancsolá nekik, mondván: Hét észtén- dónként, az engedmény esztendejében, a sátorok ünnepén, mikor mindnyájan egybegyülnek Izraelből, hogy megjelenje- nek a te Urad Istened színe előtt ama helyen, melyet az Úr választ — olvasd ei e törvény igéit (ארקת תא הרותה תאזה) egész Izrael előtt... » Dt. 3.1, 9. kk. és Dt. 31, 24. kk. «Miután tehát leírá Mózes ezen törvény igéit (תא יירבר הרותה תאזה) a könybe és elvégezte, parancsolá a levitáknak kik hordozzák vala az Űr szövetségének szekrényét, mondván: Vegyétek e könyvet és tegyétek a ti Uratok Istenetek sző- vétségének szekrénye mellé, hogy ott bizonyságul legyen ellened». Ez a hely esetleg valóban a külső bizonyságok sorába tartozik, mert mint fennebb említők, különbözők a nézetek, mennyi ered a könyv végéből Józsue vagy valamelyik vén tollából, s ez az idéztem hely már e vitás részhez tartozik. Már most e kifejezés: «e törvényt» vagy az egész Pen- tateuchra. vagy mint az újabbak vélik, csak a Deuterono- miumra vonatkozik s mindkét esetben fényesen bizonyítja az egész Pent, mózesi eredetét. Már hogy «e törvény» az egész Pentateuchot jelzi, bizonyítja a zsidó exegetai hagyomány־, és ez itt igen erős bizonyíték, mert minden hetedik évben teljesítendő törvényről van szó, melynek értelme tehát sem kezdetben nem lehetett homályos, sem később feledésbe nem mehetett. A rabbini hagyomány pedig bizonyítja, hogy minden hetedik év sátorünnepén felolvastatott az egész Thora ; ugyanezt mondja Flavius József. (Ant. IV. 8,12.) Emellett bizonyít a Deutero-
