Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Dr. Dudek János: Lessing bölcs Náthánja

.־•'ז■'* — 38 — mondták — az emberi előítéletektől megszabadult. Azért tanult, történelmet a magdeburgi czenturiátorok szellemében. Ez a történelem, nemkülönben a többi tantárgyak is arra szolgáltak, hogy a lutheranismus tanult része a symbolikus könyveket a bibliával, vagy a hol ez nem volt lehetséges, a bibliát a symbolikus könyvekkel kiegyeztesse. Az ilyen tanterv egészen alkalmas volt arra, hogy a falusiak számára jó és buzgó pásztorokat képezzen: de a kor szükségleteihez nem volt mérve. Növendékeit legkevésbbé sem készítette elő azzal az áramlattal szemben, mely Angol- és Francziaországból Németországba rohant s a lutheranismust alapjaiban fenyegette. Világos példája ennek az a nagy vita. a melyet Lessing a felvilágosultság nevében élete vége felé Gőze s a többi protestáns pásztorok ellen folytatott, a kik a szó szoros értelmében tehetetlenül állottak fogós kérdéseivel szemben. Ilyen iskoláztatásban részesült a fiatal Lessing: ez az iskoláztatás pedig egészen alkalmas volt arra. hogy a. tehet- séges fiúból idővel a hitetlen irodalom hatása alatt, a Náthán szerzője képződjék. Az iskolában megismertették vele a lutheránus hittéte­־ leket, de nem azokat az észszerű alapokat, a melyeken az egész hitrendszer történeti valódisága nyugszik: a mi bizony nehéz is lett volna: mert a merő tagadás rendszerének ezeket az észszerű alapokat kifejteni mai napig sem sikerült. Az az út, a mely a természetes tudástól az észszerű hitig, az apostol obsequium rationabile-jéig. a kinyilatkoztatásig vezet, isme- rétién maradt Lessing előtt. Hiányzott a lutheránusoknak a józan bölcselet, ennek folytán apologetikájuk sem lehetett, tehát épen az a tantárgy hiányzott nekik, a mely a keresztény hit alapjaival foglalkozik. Luther zagyva rendszerében, a melyet ma a nevét viselő szektájából senki sem követ, valamint az észt. úgy Aristotelest is átok alá vetette s minden tudást a bibliától tett függővé. Egész rendszerében, a melynek botlásait ma már alig lehet érteni, csak kettő volt, a mi számba vétetett: az önmagára hagyott ember, a kit Luther tuskóhoz hasonlított és a biblia.- - ׳ י י -י ״ •־■־ ־ ;י - י .■ ־ י י^ -":־״ ־/' '־־■י ׳

Next

/
Oldalképek
Tartalom