Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Babik József: Egyház, szentegyház, anyaszentegyház

ság gyöngéd eszménye a szentség magasröptű fogalmával oly elbájoló szépségben egyház, egy födél alatt ölelkezik?

A latin nyelv egyszerűen ecclesia-nak, gyülekezetnek ne- vezi: a német nyelvben hasonló egyszerűséggel Kirche a neve s a magyar, mely, a mit szeret, meg tudja dicsérni, lelkesülve azt mondja róla : anyaszentegyház! . . .

Honnét vette e szó eredetét? meddig vihető fel család- fája? kifejezi-e azt a fogalmat, melynek jelzésére használjuk? mily alakokban fordul elő? vannak-e értelem módosító árnya- tatai ? vizsgáljuk e talán nem egészen érdektelen kérdések('! 1

Midőn a kereszténység első fecskéi, a barna öltözetű benczés szerzetesek, hazánk földjén megjelentek s teli ma- rokkal hintegették a kereszténység üdvözítő tanításának mag- vait s ezek az Isten kegyelmétől meglágyított szívekben esi- rát eresztenek: midőn a keresztény vallás boldogító hajnala először mosolygott Árpád ivadékaira: új világ tárult fel ős- apáink szeme előtt, eddig ismeretlen, új fogalmakkal gaz- dagodott értelmük, melyek bizonyára élénken foglalkoztatták gondolkodásukat. Ez új fogalmakat azonban ki is kellett fe- jezniök . . . Természetében áll minden nemzetnek a szerzett fogalmakat saját gondolkodás-módjához szabni és alkalmazni, saját szellemi életének átalakító élesztőjével felfogásának megfelelöleg átgyúrni. S e tekintetben a magyar túltett a többi nemzeteken. Igaz. hogy nagyon sok szót átvett s meg- honosított a latinul és németül beszélő hittérítők ajkairól (templom, iskola, evangélium, pap (Pfaff) stb.), de önállóságát, függetlenségét kimutatá az új fogalmak kifejezés-módjában is. Avagy melyik nyelv tud a kismise, öregmise (nagymise), kispap. öregpap (mily találáló visszadása a presbyter szónak!), virág- vasárnap, Gyümölcsoltó, Sarlós Boldogasszony stb. elnevezések- hez hasonlókat felmutatni? A többi nemze' legnagyobbrészt szolgailag fordítja a latin kifejezést, a magyar nem úgy! Ili is a maga lábán jár s találólag, a legtöbb esetben mélyér- telmüleg fejezi ki magát. Ezt tapasztaljuk az egyház elneve- zésében is.

Fölösleges említenünk, bogy a sátorok alatt tanyázó, nomádtermészetü magyar nép. melyet I. Béla királyunknak