Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

K. Gy.: Az angol protestantismus megtérése

meg. Ha az anglikán püspökök régiekről emlékeznének, meg- tudhatnák, hogy háromszáz évvel ezelőtt Nordenglands lakó- sait lemészárolták, mert ezek a szerzetes-rendek visszaállítását sürgették. Az idők tanúságául, a katholikus egyház termé- kenyülö és termékenyítő ereje, isten eredete bizonyságául álljanak itt az anglikán püspökök ez irányú véleményei:

A canterburyi érsek, Anglia prímása írja: «A tárgy nagy fontosságú, és a hol elhatározott emberek vannak, kik készek a világi nyugalom és öröm egy részét Krisztusért föláldozni, nagy lehetőség áll fönn, jót tenni, melyet értéke- síteni és szervezni kell.»

Lincoln püspöke azt véli, hogy a terv hasznos. London és Southewel püspöke hasonló szellemben nyilatkoznak, míg a winchesteri és a chesteri püspökök kívánatos és okos do- lógnak mondják.

Ki merte volna ezt álmodni a múlt keserű tapasztalatai után? Valóságos Isten-csodája a XIX. század, melyről mél- tán el lehet mondani, a mit Anaxilaos mondott a görög bujálkodó zenéről, hogy naponta új csodákat szül. miként Lybia. Ez esemény előre irányuló vetülete Rómáig ér, sopán- kodik a berlini udvari prédikátor közlönye, a «Deutsche Ev. Kirchenzeitung», bár kénytelen bevallani: «Auch meint man und vielleicht nicht ganz mit Unrecht, dass verheirathete Geistliche unter dem schweren Drucke äusserer Verhältnisse nicht in dem Masse wirken können, als einzelstehende Per - sonen, welche, unbehelligt durch äussere Rücksichten, ihre ganze Kraft der Seelsorge und Predigt widmen können.» (U. 0.)

K. Gy.

— 417 —

A «Hittudományi Folyóirat» I. füzetét úgy a sajtó képviselői, mint az olvasóközönség szíves rokonszenvvel és megelégedéssel fogadta, miért fogadják mindannyian mély hálám nyilvánítását. Különösen nagy köszönetét mondok a «Religio», a «Magyar Állam», a «Magyar Sion», az «Egri Egyházmegyei Közlöny», a «Hitvédelmi Folyóirat», a «Hitter- jesztés lapjai», a «Közművelődés», a «Hitszónoklati Folyóirat», a «Hitoktatás», a «Jézus sz. Szívének Hírnöke» és a «Fel*Hittudomá/mj> Folyóirat• 1890.

27