Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Giesswein Sándor: Az ó-egiptomi halottak könyve
talizmánkép a múmiára tették. A 102. fejezet szintén a Ra bárkájába való beszállásról szól, az elhunyt ismételten ki- mondja, hogy a tisztátalanságot gyűlöli, tisztátalan ételt nem eszik. A 103.1 fejezet rövidke imát tartalmaz; az elhunyt így szól: «Az én szavam igazság Ra, az istenek ura előtt. Én a tisztaság állapotában haladok.» A 104. fejezet szerint az elhunyt a nagy istenek társa- ságában helyezkedik el. A 105. fejezet fölirata azt mondja, hogy az ember az ö árnyékával (egyediségével ka) egyesül Chernuterban. Az egiptomiak ugyanis az emberben nemcsak két, hanem legalább is három alkatrészt különböztettek meg. Nézetük szerint az ember áll először is testből (khat s 1élekből ba); a lélek székhelye az értelemnek (khu voO;) és az éltető erőnek (:nifu), a melyeket azonban egyik-másik iskola mintegy a !élektől különálló substantiának tekintett. De a lélek nem lakott közvetetlenül a testben, hanem az úgy- nevezett /•«-ban, a mely mintegy átszellemült testnek tekint- hetö. A ka ép oly alakkal bir, mint a test: az emberrel együtt születik s növekedik föl. Némelyek a ka-t a rómaiak geniusaival hasonlították össze; 1 2 de a két fogalom nem vág egészen össze, mert a ka-t nem mindig különálló egyéniség- nek tekintették, hanem inkább ez teszi ki az egyéniséget, a miért is Maspero és Le Page Renouf a személy másának (le double) nevezik. Úgy látszik, hogy a ka-t több-féle érte- lemben kell vennünk. A ka név tulajdonkép csak annyit jelent, mint kép, ily értelemben nevezték az istenek és az embe- rek szobrait is ka-n&k. Máskor meg csakugyan mintegy az embertől különböző, de mégis vele a legszorosabb viszonyban levő lénynek tekintették, hasonlóan mint a rómaiak a genius' naturalist, a perzsák a fravasikat, szóval a ka az örzöangyal egy neme is volt. De azonkívül a ka egiptomi felfogás sze- rint az ember valójának egyik alkatrésze Azt hiszem, legközelebb járunk az egiptomiak felfogá1 E fejezet czíme rendesen (így a turini papyrusban is): «Feje- zet ama hely felnyitásáról, melyben Hathor van»; ellenben a vatikáni papyrusban e föliratot viseli: «Fejezet Osiris kapuinak felnyitásáról.» 2 így Lieblein, Gammelägyptisk Relig. III. 116. — 368 —
