Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Dudek János: Lessing bölcs Náthánja
• ־ ' ׳ . •־ ■ ;י .־ ־•' ־• • 1!;• * *4 5י > ' י ׳׳ — 299 — Szaladin. Mit ? Kérdésemre ezzel [׳'elelsz ? . . . . Náthán. Mentsen ki ez. ha a gyűrűk Közt nem merek választani, miket Azért csináltatott úgy az apa. Hogy köztük különbséget ne tehessünk. Szaladin. A gyűrűk ! Mit játszol velem ? Hiszen A hitvallások közt, miket neveztem. Csak van különbség. Még ruhára és Ételre és italra is.1 Náthán. He nem Alapjaikra.4 * Mert min alapulnak ? Történeten ? írotton, szóbelin ! Történetet pedig vak bizalommal Hiszünk el úgy-e ? Nem ? 8 — S kinek 1 Tehát a szóban lévő három vallás között csak ruhára, ételre és italra nézve van különbség? Minek kellene az ilyen állítást nevezni ? 4 Lessing itt már elhagyja a mesélő szerepét és a bölcselő magaslatára emelkedik. Hogy a vallások között különbséget tenni nem lehet, annak okai: az alapok, a történet és a szülök — épen oly három ok, a melynek folytán e vallások között különbséget kell tenni. 8 Felemlíti, hogy a három vallás alapjaira nézve nem különbö- zik. Érdekes lett volna hallani Lessingtöl. hogy van az azokkal az alapokkal; mert épen ott kezdődik, ott sarkal a lényeges különbség a három vallás között: szerzőjüket, tanaikat, elterjedé- sök körülményeit illetőleg, ezek azok az alapok. De Lessing egyet ugrik és kérdezi: mert min alapulnak? történeten...? A vallások, mint semmiféle intézmény, tulajdonképen nem alapulnak történeten ; a történet a már megalapított vallásokról beszél, ki tanít szervezkedé- sökröl, müveikről ; mint pl. a történelem beszél Magyarország első szervezkedéséről, megalapításának körülményeiről; de Magyarország, mint ország a vérszerzödésen és a sz. István által adott alkotmányon alapszik — és nem történeten ! A mi pedig a történelmet illeti, mely a vallásokról szól, s a melyből sok tekintetben az illető vallásról is alkothatunk magunknak fogalmat, arra nézve a vak bizodalmon kívül
