Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Irodalmi értesítő

— 2öO —

Határozott a t'ogolom. ha ismerjük összes elemeit. A világos fogalmat a szellem első tekintetre megszerezheti, a határozottat csak hosszú elmélkedés által. Azonban a fogalom túlságos elemezése tévedéseknek lehet forrása és a tanulmányozott fogalom gyakran veszít világosságából. Ezt tapasztaljuk a csoda fogalmánál is.

Mit értünk tehát csoda alatt, nem a bölcselők gyakran ferde fogalmai, hanem a közönséges felfogás szerint? A csoda nem egyéb, mint az istenség nyilvánulata egy rendkívüli esemény- ben; Istentől származó jel, bizonyság; valami érzékileg észre- vehető és egyúttal rendkívüli. Érzékileg észrevehető, mert különben nem volna jel: minthogy az, a mi csak belsőleg ismerhető meg. nem lehet jel, nem lehet bizonyság. A csoda továbbá valami rendkívüli esemény ; mert a közönséges time- ménvek, pl. a természeti jelenségek, ámbár szintén Istentől erednek, még sem tesznek tanúságot az ő közvetetlen jelen- létéről.

Vájjon a csoda a természet törvényeinek felfüggesztése, azok alól kivétel? Hogy ezt megítélhessük, vizsgáljuk meg a törvény fogalmát. A törvény az erkölcsi rendben nem egyéb, mint a szabadon működő okok elé adott szabály, mely sze- rint müködésöket irányítsák : föltételezi tehát bennük a képes- séget, hogy a törvényt megismerjék és kövessék. Ennélfogva ez a törvény csak zsinórmérték, mely tevékenységöket szabá- lyozza, de nem létesíti. Ez az erkölcsi törvény. Ezzel ellen- tétben áll a phvsikai törvény, mely nem más, mint a lények kényszerűsége bizonyos módon működni, mely működési módot az ö tulajdonságaik határozzák meg. «Agere sequitur esse». A természeti törvény tehát nem külső és tárgyilagos szabály, mert ilyent értelem- és szabadságnélküli lények sem■ meg nem ismerhetnek, sem nem követhelnek : hanem csupán az ö tulaj- donságainak és működési módjuknak összhangjában áll. fis ígv a természeti törvény csak elvont fogalom, vagyis oly gondolat, mely által kifejezzük valamely lény kényszerűségét a neki sajátos módon cselekedni: de mégis van tárgyi alapja, mert a lény tulajdonságai és működése, úgyszintén az emlí- tett kényszerűség, valóban megvannak.