Hittudományi Folyóirat 1. (1890)

Csicsáky Imre: Dante theologiája

193

10 fűi degli agni della santa greggia,

Che Domenico mena per cammíno,

U’ ben s’impingua se non si vaneggia.

Questi, ebe m’é a destra piú vicino

Frate e maestro fummi ed esso Alberto Fu di Colonia ed io Thomas d’Aquino.1

A theologia egyes mély igazságainak tárgyalásánál is aquinoi Tamás után indul Dante. Ily igazságok pl.: az ember állagi (substantialis) egysége, az értelmes teremtmények leg- főbb czélja az igazság, a boldogság lényege stb.

Azonban nemcsak aquinoi Tamást, hanem Bonaventimít is Dante tanítói közé kell számítanunk. És valamint az első- ben a scholastika, ez utóbbiban a katholikus mysticismus találta leghatározottabb kifejezőjét. Az ö hatásának kell tulaj- donítanunk, hogy a Divina Commediában a gondolatok ereje, tisztasága, de főleg az érzelmek mélysége és bensösége oly jellemzetesen jut érvényre.

Az empyreumban «a dicsőség fényétől körülövezve egv tisztes őszt pillanta meg Dante. A dicsőség öltözetében állt előttem, szól a költő, szemében és arczán jótékony öröm sugárzott s úgy állt előttem, mint egy tisztes atya, jámbor üdvözlettel!»

Vidi un Sene Vestito con le genfi gloriose.

Diffuso era per gli occhi e per le gene Di benigna letizia, in atto pio,

Quale a tener > padre si conviene.1 2

E tisztes ősz sz. Bernard, a ki a költőt Beatrice helyett a legfőbb czélhoz, Isten látásához vezérli, ü maga a legfőbb szeretetnek symboluma a költő szemében.

így hát azt látjuk, hogy mind a scholastika, mind a mystika hatással volt a Divina Commedia-ra. Az előbbiben a hit alapelveit tanulta meg a költő, az utóbbi a contemplatio szén- ' télyébe vezette be öt s mind a kettőt egyesítő költeményében. Can grande della Scalahoz intézett levelében maga a költő

1 Par. X, 94—99.

2 Par. XXXI, 59—63.

ז־Hittudományi Folyóirata 1890.

13