Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Steinberger Ferencz: Az egyház és a modern tudomány
17« a fegyvercsörtetés zajában senki sem gondolt a múzsákkal, midőn szilaj népáramlatok hömpölyögtek végig egy feldúlt világ romjain, hogy a barbárság ülje ismét végzetes diadalát. «Ki kezdé először művelni a tudomány elpusztított mezejét? Az egyház a kolostorok csöndes czelláiban szabad mene- (léket nyitott a tudománynak; ö alapítá mind a falusi nép- iskolákat, melyek szükkörben terjesztik a műveltség első elemeit mind a főiskolákat, ezen a népmozgalom hullámaiba épített bástyákat, melyeken a barbárság ostromló csapásai megtör- tek s melyek idővel mindig több világosságot árasztának.»1 Ott látjuk az egyház fiait minden időben a szellemi munká- sok serény táborában, a mint a tudomány minden ágát vas- szorgalommal művelik, úgy, hogy a tudomány minden ágának fejlődés-történetében beleszövödik az egyház története, mert az egyház mindig úgy tekintette a tudományt, mint a termé- szeti javak legbecsesebbikét, a mely emeli az ember értékét, nemesíti lelkét és közelebb viszi Istenhez; úgy tekintette a tudományt, mint a közművelődés egyik hatalmas tényezőjét. Az egyház soha sem ostorozta az igazi tudományt, hanem ostorozta mindenkor a tudomány tévedéseit. Midőn a tudomány azt a szabadságot vette magának, hogy minden kigondolható dőreségeket állíthasson, akkor az egyház fölemelte szavát, nem azért, hogy az emberi szellemet előre törekvésében meg- akaszsza, hanem azért, hogy rá mutasson a tudomány névé- ben űzött visszaélésre és az emberiséget a gyászos tévedések- töl megmentse. Nem a tudomány szabadságát korlátozni, hanem annak féktelen kedését megakadályozni, — ez volt mindenkor törek- vése az egyháznak És ez nemcsak törekvése az egyháznak, hanem köteles- sége is, hisz az a hivatása, hogy nemtöként őrködjék az emberiség legszentebb érdekei fölött. S a mint küzdött egykor az Ariusok, a Pelagiusok s más eltévelyedett elmék ellen, olyan iljú erővel veszi fel a harczot a modern tudomány azon szóvivői ellen is, kik világgá bocsá1 Hettinger, i. h. 173. 1.
