Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Giesswein Sándor: Az ó-egiptomi halottak könyve
- 156 tegnap (mult) s ismerem a hol- napot (,jövőt). Ősi- ris tudniillik. Harcztért ké- szítettek az iste- nek számára; ez- után szólottám. A harcztér t. i. az Amenti. Ismerem ama nagy isten nevét, a ki ott (Amenti- ban) Iákik. En vagyok a nagy Bennu1 (phoe- nix - madár), a mely Anban (He- liopolisban) van, azaz alapesz- méje annak, a mi létezik. Micsoda ez ? Osiris az. 0 az, a mi létezik, a min- dig s az örökké- valóság. napot. Micsoda ez ? A tegnap az Osiris, a holnap az Ra, ama napon, midőn meg- tőré a mindenség urának ellenségeit, s a mikor fölavatá liát Horust; máskép: ama napon, melyre Ra, az ö atyja, kitűzte Orisis temetkezését, s a mikor az istenek elleni harczot vívta, Osirisnak, az Amenti hegy urának parancsa szerint. Micsoda ez ? Amenti az isteni lelkek számára van ké- szítve, Osiris, Amenti hegye urának pa- rancsa szerint; máskép mondva : Amentit Ra fölajánlotta, a melybe eljut minden is- ten, a ki érte küzdött. Ismerem a nagy istent, a ki ott lakik. Micsoda ez ? Osiris az : máskép mondva : Ra dicsősége az ö neve; Ra szelleme az ö neve, a ki önnön- magát nemzette. Én vagyok a nagy Bennu, a mely An- ban van. Én vagyok alapeszméje annak,, a mi létezik. Micsoda ez ? A Bennu Osiris, a ki An- ban vagyon, ö alapeszméje mindazoknak, a mik léteznek, az ö teste t. i.; máskép mondva: a mindig t. i. és az örökkévaló- sag. A mindig a nap t. i.; az örökkévaló- ság az éjszaka. A két szöveg összehasonlítása kétségtelenné teszi azt, hogy a későbbi szöveg értelmező jegyzetek betoldása által 1 Bennu, phoenixmadái׳, a föltámadás jelképe, a helipolisi (An) bennu Osiris jelképe, a ki meghal s újból- életre támad. A Bennu és phoenixmadár azonosságát először Seyffahrt ismerte föl. L. Zeitschr. d. Deutsch. Morgl. Gesellsch. III. 63. 1. sk.
