Hittudományi Folyóirat 1. (1890)
Dr. Giesswein Sándor: Az ó-egiptomi halottak könyve
— 145 Fökép e síroknak köszönhetjük azt, hogy az ó-egiptomi <élet és történet fátyolul föllebbentllettiík, mert a sír Egiptomban az élet tüköré volt. A sírok képezik az aegyptologia leggazdagabb bányáit, -ezekben tanulmányozhatjuk Egiptom vallását, társadalmi álla- potát, szokásait, történelmét. Az egiptomi embernek fö gondja volt, hogy halandó teste számára még életében méltó helyet készítsen. A fáraók hadakozásaik, győzelmeik, országos gondjaik és gazdagságuk közepette nem feledkeztek meg arról, hogy sírhelyüket még éltök idejében minél díszesebben elkészítsék. Ugyanezt iparkodott megtenni a királyi tisztviselő, a pap, az -előkelő, s a mennyire tehetségében állott, minden egiptomi. Természetes, hogy e gondolatiránynak az egiptomiak irodai- mában, nevezetesen a vallási irodalomban is nyilatkoznia kellett. Az egiptomiak már évezredekkel Virgilius és Dante előtt megírták a Divina Commedia vázlatát. A koporsók és a sírok oldalait, a múmiák takaróit és szalagjait a túlvilági életre vonatkozó szövegek borítják, sőt a múmia burkolatán belül vagy a múmiák mellé helyezve is találunk hieroglyph vagy hieratikus jegyekkel teleírt papyrus- tekercseket. E szövegek az egiptomiak szent-könyveinek azon többé-kevésbbé teljes részleteit képezik, melyek vagy a túl- világi létre, vagy pedig a temetkezési szertartásokra vonat- koznak, s ennélfogva részint dogmatikai, részint rituális tartalmúak. Az eddig fólfödözött könyvek a következők: 1. A halottak könyve. 2. A túlvilági dolgokról szóló könyv.1 3. A «Sai en szinszin» vagyis a fölelevenedés könyvé.1 2 1 Egy turini papyrus után kiadta Lanzone ily czím alatt: Le Do- micile des esprits, Papyrus du Musée de Turin publié en fac-simile par K. W. Lanzone. 1879. 2 Le livre des respirations d’aprés les manuscrits du musée du Louvre. Texte, traduction et analyse par P. J. de Horrack. — Brugsch, ■ Sai en Sinsin, sive liber Metempsychosis veterum Aegyptiorum e duabus papyris funebr. hieraticis signis exaratis nunc prim. ed. lat. vertit. notis adj. H. Brugsch. Berol. 1851. A szinszin szót leghelyesebben a fölelevenedés, újra-éledés, föltámadás szókkal lehet fordítani. / «Hittudományi Folyóirat» 1890. 10
