Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)

Ócsai József: Eucharisztika és közösség a Hittani kongregáció 1992. május 18-i levele alapján

A megszentelő) feladatot elsősorban a püspökök gyakorolják, akik főpapok, Isten misztériumainak kiemelkedő kezelői és a rájuk bízott egyházban az egész liturgikus élet irányítói és őrei.

835.kán.l.§.

Az istentiszteletben központi szerepet kap az Eucharisztia, mely a keresztény életnek csúcsa és forrása (897.kán.) . Ennek a megjelenítésében elsődleges szerepe van a püspöknek, aki a papi megszentelői megbízatás teljességét kapta.

Az eucharisztikus gyülekezetben Isten népe egy közösségbe nyer meghívást a Krisztust megjelenítő püspök vagy az ennek fennhatósága alatt álló pap elnökletével, és az összes jelenlévő hívők, akár klerikusok, akár világiak, a rendek és a liturgikus feladatok különbözősége szerint, a maguk módján vesznek részt és működnek együtt benne.

899.kán.2.§.

A püspökkel egységben ebben a megszentelői feladatban részesednek az áldozópapok, és a maguk sajátos módján vesznek részt az istentiszteletben — különösképp az Eucharisztiában a diákonusok és a világi hívek.

2. §. Ezt a feladatot gyakorolják a papok is, akik maguk is részesednek Krisztus papságában mint annak szolgálattevői a püspök felügyelete alatt, és akiket az istentisztelet végzésére és a nép megszentelésére szentelnek fel.

3. §. A diakónusok az istentisztelet végzésében a jog előírásai szerint vesznek részt.

4. §. A megszentelői feladatban megvan a maguk része a többi krisztushívőnek is oly módon, hogy a maguk módján tevékenyen részt vesznek a liturgikus cselekményekben, különösen az Eucharisztiában; sajátos módon vesznek részt ebben a feladatban a szülők azáltal, hogy keresztény szellemben élik a házasságot, és gyermekeik keresztény neveléséről gondoskodnak.

835.kán.

Tanulmányunk végén leszögezhetjük tehát, hogy a Hittani Kongregáció levelében felvázolt eucharisztikus ekkleziológia a legteljesebb mértékben megmutatkozik az Egyházi Törvénykönyvben. Az idézett kánonok teológiai igazságokat rögzítenek. De épp ezáltal a konkrét intézkedéseket tartalmazó kánonok számára alapvető mércéül szolgálnak, s ezáltal valósul meg az Egyház mindennapi életében az Eucharisztia helyes szemlélete és gyakorlata.

77