Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)

Gárdonyi Máté: A magyar egyházpolitika tényezői 1848 és 1918 között

Gárdonyi Máté:

A magyar egyházpolitika tényezői

1848 és 1918 között

E dolgozat célja elsősorban az, hogy előtanulmányul szolgáljon az 1848- tól 1918-ig terjedő időszak egyházpolitikai eseményeinek, a magyar Katolikus Egyház és az állam viszonyának részletesebb vizsgálatához. Ezért célszerűnek tűnik a kidolgozandó szempontok tanulmányozása előtt vázlatosan megvizsgálni a Katolikus Egyházat közelről érintő események tényezőit, hiszen így jobban érthetővé válnak a konkrét szituációk s az azokban működő erők.

1. A király

A korszak egyházpolitikai eseményeinek vizsgálatánál alapvető jelentőségű, hogy az egész időszakon át gyakorlatilag egyetlen király uralkodott Magyarországon, Ferenc József. IV. Károly a háborús körülmények miatt alig foglalkozott egyházi kérdésekkel, bár elkötelezett katolikus élete és jó kapcsolata a magyar klérussal közismert.1

Ferenc József meggyőződéses, vallását buzgón gyakorló, lelkiismeretes férfi volt. Ebből következett, hogy érzékenyen figyelte a katolikus egyházat érintő eseményeket, s minden egyházpolitikai törvényjavaslatot aggályosán megvizsgált.1 2 A mindenkori kormányok ezt szem előtt tartva igyekeztek az uralkodóra hatni.

1867-ig az uralkodó abszolutista eszközökkel kormányzott, így egyházpolitikai kérdésekben is egyedül döntött (püspökkinevezések, vallás- és tanulmányi alapok kezelése, az 1855-ben kötött konkordátum). A döntéseknél a Katolikus Egyház érdekeit messzemenően figyelembe vette. A kiegyezés

1 Reisner Ferenc: Csemoch János hercegprímás és a magyar egyház szerepe IV. Károly monarchia-megmentési kísérletében, kézirat Bp. 1991.

2 Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, Aurora Könyvek, München 1973. 483

178