Munkálatok. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1994)
Joseph Imbach: Kiáltanunk kell, mert ínséget szenvedünk!
ha szorult helyzetben vagyok! Fordítsd felém füledet, ha kiáltok, siess, hallgass meg engem ! Mert elmúlnak napjaim, mint a füst, izzanak csontjaim, mint a parázs. Szívem olyan, mint a levágott és elszáradt fii, még az evésről is elfelejtkezem. Hangos jajgatásom közben húsom a csontomra száradt.” (Zsolt 102,2-6) „Uram, szabadító Istenem hozzád kiáltok éjjel-nappal. Jusson hozzád imádságom, figyelj esedezésemre ! Mert tele van bajokkal a lelkem, életem közelkerült a holtak hazájához. A sírba roskadók közé sorolnak, olyan lettem, mint egy erőtlen férfi.”(Zsolt 88,2-5) „Segíts meg, Istenem, mert nyakamig érnek a vizek! Feneketlen iszapba süllyedtem, nincs hol megállanom. Örvénylő vizekbe estem, elsodort az ár. Belefáradtam a kiáltozásba, kiszáradt a torkom, szemem elhomályosodott, míg Istenemre vártam.” (Zsolt 69,1 -4) „Figyelj rám, és hallgass meg, Uram, mert nyomorult és szegény vagyok! Tartsd meg életemet, mert híved vagyok én! Istenem, szabadítsd meg szolgádat, aki benned bízik! Légy kegyelmes, Uram, mert hozzád kiáltok minden nap. Örvendeztesd meg szolgád lelkét, mert hozzád emelem lelkemet, Uram! Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, 155
