Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)

Székely János: Új tanítás hatalommal

- 67 munkával részleteztek, toldottak meg. /Pl. egy csoport: aratni, szőlőt, olajbogyót, fügét szedni, metszeni, gyomlálni; vö. Mk 2,23: kalásztépés - aratás/Tilos volt 2 betűt leirni, állatot a gödörből kiszedni, és még embert sem volt szabad eszközzel, csak anélkül. A gyógyítás tilalma ezekben a felsorolásokban nem szerepel, de ezek alapján látszik, hogy ezt is tiltották. A Jubileumok könyve szerint a házasélet is tilos /50,0.12/.

A legsziborubbak az esszénusok voltak, ük egy edényt sem mozdítottak és szükségüket sem végezték szombaton /Jós Bell 2,147/. Aki véletlenül megszegte a szombatot, annak bűnért való áldozatot kellett felajánlania, aki pedig szándékosan szegte meg, azt halálra kövezték /Sanh 7,4-8; vö. 5zám 15,32-35: rőzseszedés/.

Voltak esetek, amelyek felfüggesztették a szombatot.

A templomi munkákat /Pes 6,2; Mt 12,5/ és a körülmetélést /Jn 7,22; mindig a születés után 8.napon volt/ szabad volt elvégezni. Az életveszély feloldotta a szombatot: a halálos betegnek lehetett segiteni /a többinek nem/. Ennek magyarázatára Írja a M Ex 31,12 /109b/ Kr.u. 180 körül: "Nektek adatott a szombat s nem ti a szombatnak" /Jézus a ívik 2,2 7-ben ugyanezt a gondolatot idézi, csak sokkal tágabb értelemben/. Szabad volt ezenkívül segiteni szülésnél és tűzoltásnál. Ha kétség merült fel, hogy életveszélyről van-e szó, akkor nem volt szabad megszegni a szombatot Tanch B § 20.szerint.

Minden hetedik év szombatév volt. Ekkor elengedték az adósságokat, a földet pedig parlagon hagyták. Ilyenkor a szegények ehettek a föld terméséből, a szőlőből stb. Ezt a parancsot Palesztinában a Kr.e. II.századtól kezdve tartották meg, és rendkívül súlyos következményei voltak /1 Makk 6,49 .57/. Amikor Nagy He ró des elfoglalta Jeruzsálemet /Kr.e. 37/ és akkor is, amikor Titusz /Kr.u. 70/, mindkétszer szombatév és éhség volt. Nagy Sándor, és őt követve Caesar felmentette a zsidókat 7 évente az adó alól /Jos.Ant. 11,338/.

A jdbelévet /minden 50. Lev 25,8/, araikor minden izraelita rabszolgát el kellett engedni, s minden földet vissza kellett adni eredeti gazdájának, valószínűleg sohasem tartották meg /vö. Jer 34,8/.

A diaszpórában kiegészítő indokolásokat sorakoztattak fel /A teremtés 7.napja; Kiv 20,11, és a Kivonulás: