Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
Nyámándi Lajos: Izrael történetszemlélete a prófétai írásokban
37 rael életében jelen van az egyéni felelősség, Ezekiel prófétánál látjuk világosan /18.f.; 33,10-20/. Az ő igehirdetésének fényében szeretnénk látni, hogy a történelem és a történelemértelmezés absztrakt fogalma hogyan konkretizálódik a személy életében. Három párhuzamot állitunk föl. Kollektiv felelősség - egyéni felelősség, közel-várás - végidő-várás, történelem - egyéni élet. Ezekiel uj szempontja, hogy hiábavaló a nép kiválasztottsága és a nagy emberek érdemei /14,14/, ha valaki gonoszát tesz, belepuszul /33,13/. Ezt az elpusztulást lehet a földi élet keretében érteni, de ekkor már - a fogság alatt és után - ismert a végidő-esz- katológia. Tehát van valamiféle nagyobb távlata e soroknak, nemcsak a beigazolódott közel-várásban, hanem a végidő-várásban is. Erre utal az az elképzelés, hogy az alvilágban nem azonos sorsa lesz mindenkinek /32,17-32/. A személyes életre való odafigyelés a fogság utáni böl- csességi irodalomban bontakozik ki, de érdekes módon megtartja pusztán a földi jutalmazás, a földi cél horizontját. Ha azonban Mowinckel pszichológiai megfontolását ide alkalmazzuk, akkor valószinüsithető,hogy az elvont történelemértelmezés és annak következményei nem voltak hatás nélkül az egyén életére. Ha tehát kiemelő- dik a személyes felelősség, ha a végidő-várást alátámasztja a közel-várás teljesedése, akkor lehet beszélnünk személyes eszkatologiáról. Itt természetesen nem valamiféle föltámadáshitrol van szó. Pusztán csak rögzíteni akartuk, hogy az eszkatologikus elképzelések a személyes sorsra is kellett hogy hatással legyenek. E hatás mibenlétének kibontása ismét egy másik irás föladata lehetne. Történelemértelmezés és személyes sors tehát nem függetlenek egymástól, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a próféták saját életükben is menynyire, mintegy előre megélték a történelmet /Jer 27, 2-3/. Mind a nép, mind a személy részese tehát az üdvtörténetnek. S aho^r a fenyegetések mind a néphez,mind a személyhez szólnak, ilyenképpen a személyes sorsra is érvényesek a vigasztaló Ígéretek egy szebb, egy jobb világról, és ez az örömhir majd a kereszténységben válik teljessé.
