Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)

Ugrits Tamás: Pálos ighehirdetés a barokk korban

22

C/ Pálos igehirdetés a XVIII.század utolsó évtizedében

II.József uralkodása, a pálos szerzetesrend 1786-ban *■

történő feloszlatása, a felvilágosodás eszméinek térhódítása érthetően mély ellenszenvet váltott ki a rend szónokai körében. A szónoklás célja a lelkiség ápolása mellett egyre inkább az apologetikus irodalom művelése, ^zen a térenALEXCVICő VAZUL a legkiemelkedőbb, különösen hangjának szónokias hevével, tiszta érvelésével. Már 1789- “

ben kiadott "Ünnepnapi prédikációk" c. müvében szembeszáll a Hollandiából és Szászországból behozott hitetlenséget terjesztő könyvek ellen. Természetesen prédikációs gyűjteményének legfőbb célja: "...hogy élő nyelvvel szolgáljak az Isten dicsőségére, és a Pesti Magyar Képnek lelki hasznára".

Bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy ő elsősorban a városi polgárok számára készítette beszédeit, de azokat alkalmazni lehet a falusi igehirdetésben is. Szónoklataira jellemző a zárt, logikus felépítés. Csuzy Zsigmond beszédeihez képest mondatai rövidebbek, elsősorban az értelemhez szólnak, és jóval kevesebb bennük a szentirási és egyéb idézet. Kgy-egy téma kifejtésénél szive3en alkalmazza rövid, ismétlésekre épülő mondatok sorozatát, "...ezt tekintette Máriában a Mindenható. Ezt becsülte Máriában a Mindenható. Ezért Ítélte mindennél érde- mesbnek az isteni Anyaságra a Mindenható."

A szónoklatok általában egy rövidebb bevezetéssel kezdődnek, amely szinte teljes mértékben a témát boncolgató kérdőmondatokból épül fel, - és két hosszabb részben adja meg a választ a szónok. Gyakran alkalmazza a személyes megszólítást /"Szerelmeim, Atyámfia, Barátom"^a fokozást, a felkiáltást és a halmozott jelzők sorát. Beszédei az Egyház védelmében a "tévelygők" /protestánsok/ és a "hideg lelkű katolikusok" /felvilágosodás hi- vei/ ellen szólnak. Kudora János igy ir róla: ,

"3eszédei részben klasszikus francia egyházi szónokok prédikációinak forditása, részben azoknak átdolgozásai, amelyekből helyesen választotta ki a nálunk használható beszédeket..."

A felhasznált francia Írókat nem nevezi meg, de igy is megállapítható Bossuet, Massillon és Fénelon hatása. ,