Munkálatok 1987 (Budapest, Magyar Egyházirodalmi Iskola, 1987)
Ugrits Tamás: Pálos ighehirdetés a barokk korban
- 7 I. A barokk műveltség politikai és társadalmi jellegzetességei Magyarországon Az európai gondolkodásmódnak az a formája, amelyet barokknak nevezünk, magyar területen már a XVlI.században sem volt ismeretlen. Pázmány Péternek nemcsak a sti- lusa mutatja a barokkra jellemző fordulatokat, hanem életében, vallásosságában és hatalmas szenvedélyében is ez türi-cözodik. A barokk műveltség Magyarországra a török uralom miatt több mint egy évszázados késéssel érkezett meg. Igazi elterjedését a magasabb erkölcsi szférában a katolikus megújulásnak, s ennek keretében a jezsuiták működésének köszönheti a mozgalom. A jezsuiták XVII-ÄVII] századi működéséről Ko3áry Domonkos irja : "Régebbi történetírásunk a jezsuitákat jó ideig mint a Habsburg hatalmi önkény végrehajtóit tartotta számon, akik a nemességgel, vagyis a nemzettel szemben álltak... Azóta azonban kitűnt, hogy a jezsuiták azt a későfeudális rendi dualizmust képviselték, amelynek egyik pillére valóban a Habsburg uralkodó, a másik viszont - kiegészitő el lens ulykénl a harmonikusan egészként felfogott mechanizmuson belül - a magyar rendi nemesi hatalom". A magyar barokk minden más barokktól különbözik, és lényegében az európai kultúra egy univerzális irányától megtermékenyült formája a nemzeti létnek. Politikailag legszembetűnőbb vonása, hogy minden királyhüsége mellett is, azt a rendi szellemet képviseli, amely egyedül a korona és a rendek együttműködésében látja az államélet lehetőségét. Ezt az uj ideált csakhamar kiterjedt irodalom hirdette az embereknek, minthogy a barokk lényege szerint mindenkor tömeghatésra számított, é 3 tömegjelenségeket akart létrehozni. A királyi hatalmat i3 elismerő rendi szellem, vallásos érzés, s a mai ideáloknak a múlt tradícióival való szentesítése teszik ki együttvéve a "Regnum Marianum” eszméjének közjogi tartalmát. Az egész elmélet, vallásos kapcsolatai következtében is rendkívül alkalmas volt arra, hogy a nemzeti és magyar állami kérdésekben öntudatot, biztonságot, a jövőt illetően feltétlen optimizmust kölcsönözzön.
