Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Élő imádság

rendelkezésére áll, hogy az emberi lelket és testet rabszolgává tegye, és az élő Istentől távol tartsa. Ha Isten nem jön el, hogy megszabadítson minket, nincs szabadulás, csak örök rabszolgaság, az Ur imádságának első szavai ezért: "szabadíts meg a gonosztól. " Pontosan a gonosztól váló szabadulás történt Mózes vezetésével Egyiptom földjén és ezt nyerjük el Isten Egyházának adományozott hatalma révén a keresztségben is. Isten szava visszhangzik az egész világon, égből jövő, szabadságra hivó reményt hirdet mindazoknak, akik a földön elvesztették reményüket. Isten igéjének hirdetése visszhangra talál az emberi lélekben, a hallgató belép az Egyház tanítványainak sorába, mint az a jövevény, aki megáll az ajtó előtt,mert hallotta a hivást, és most eljött, hogy meghallgassa (Róm, 10, 17).

Amikor a tanítvány elhatározza, hogy az Ur Országának szabad embere lesz, az Egyház bizonyos lépéseket tesz. Mi értelme van egy rabszolgától megkérdezni, hogy akar-e szabad lenni, amikor még ura hatalma alatt áll?Jól tudja,hogy ha a felajánlott szabadságot kérni merészeli, abban a pillanatban, amikor urával ismét egyedül marad, kegyetlen büntetésben lesz része. Félelmében és a megszokott rabszolgaságban az ember nem kérhet szabadságot addig, amig meg nem szabadul a gonosz hatalmától. Ezért, mielőtt bármit is kérdeznének az isteni megváltás uj reményével eljött embertől, megszabadítják a sátán hatalmától. Ezt jelentik az ördögűzés igéi, amelyet az Ortodox és a Római Katolikus Egyházban egyaránt, a keresztelési szertartás kezdetén olvasnak fel. Miután az uj jövevény megszabadult a rabszolgaság láncaitól, megkérdezik, hogy megtagadja-e a gonoszt és akar-e Krisztushoz csatlakozni? És csak a szabadon adott válasz után fogadja őt az Egyház magába, Krisztus Testébe. A gonosz rabszolgákat akar magának, Isten azonban Vele egy akaraton lévő szabad embereket. A zsidók Egyiptomból való kijövetelének történetében a gonoszt Egyiptom és a fáraó személyesítették meg, és az általuk meghatározott életkörülmények: garantálták a zsidók ellátását és életben maradását azzal a feltétellel, hogy engedelmes rabszolgák lesznek. Számunkra az ima a fegyverfogásnál sokkal lényegesebb, a rabszolgaság elleni lázadás utolsó szakaszát jelenti, ugyan89