Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Élő imádság
tásba, és ne a rosszat! Add Uram, hogy ne éjjeli rémképekként, visszajáró lelkekként maradjunk meg ellenségeink emlékezetében, hanem mint segítőtársak dühödt, bűnös szenvedélyeik elpusztításáért folyó küzdelmünkben. Semmi mást nem kivánunk tőlük. Es amikor majd mindennek vége lesz, engedd meg, hogy emberekként éljünk egymás közt, hadd szálljon ismét a béke szegény földünkre - békesség minden jóakaratu embernek, és mindenki másnak..." V Egy orosz püspök azt mondotta egyszer, hogy a mártírhalál kiváltság a keresztény számára, mert kizárólag a mártír állhat Isten itélőszéke elé az ítélet napján, igy szólva: A Te szavaid, és a Te példád szerint megbocsájtottam. Nincs már többé, amivel vádolhatnád őket. " Ez azt jelenti, hogy az, aki Krisztusért mártírhalált szenved, akinek szeretetét nem győzi le a szenvedés, korlátlan hatalommal rendelkezik a gyilkos bűnének megbocsájtására. Ugyanez egy sokkal alacsonyabb szinten, a mindennapi életben is érvényes: mindaz, aki a legcsekélyebb szenvedést elviseli embertársától, megbocsájthat, vagy megtagadhatja a bocsánatot. Ez azonban kétélű kard; aki nem tud megbocsájtani, az nem is nyer bünbocsánatot. A francia római katolikusok, akik különösen fogékonyak Isten igazságossága és méltósága iránt, tudják, hogy az emberi szenvedésben Krisztus győzelme valósul meg: 1797 óta működik Franciaországban a "jővátételi rend", amely a Szentség állandó imádásával kér bünbocsánatot az egész világ bűntetteiért, és kéri Istentől, hogy bocsásson meg a különféle bűnösöknek áldozataik imádsága által. Ez a rend ugyanakkor nevelő, célzattal is alakult, és a gyermekek és felnőttek leikébe a szeretet szellemét igyekszik oltani. Maurice d’Elbée francia tábornok esete is tanulságos a forradalmi harcok idejéből. Emberei egyszer elfogtak néhány Ezt az imát egy német koncentrációs tábor irattárában találták, és a "Süddeutsche Zeitung"-ban tették közzé. 86
