Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Anthony Bloom: Imádságos találkozások

ban, akár ellentmondásban. Ebben a tumultusban aztán lelkünk az Ur felé fordul, őhozzá kiált, s nyugalmat keres benne. Mennyire gyakran gondoljuk, hogy könnyű lenne imádkoznunk, ha semmi se akadályozna bennünket: s mégis milyen gyakran épp ez a zűrzavar segit az imához! Imádság zűrzavarban Hogyan imádkozhatunk ilyen káoszban? - Néhány példával sze­retném bemutatni, hogyan lehetséges ez. Az ilyen zűrzavart a magam részéről szinte előnynek merném nevezni, hiszen az érdes sziklához hasonlóan segit a fölfelé mászásban akkor, mi­kor röpülni nem tudunk. Az első történet az egyházatyák éle­téből származik. A hegyek között találkozik egy névtelen aszkéta egy másik aszkétával, az imádság emberével. Beszédbe elegyednek, s közben a társának imádságos beállítottságán megdöbbent láto­gató megkérdezi: "Atyám, ki tanított téged szünet nélkül imád­kozni?" - Vendéglátója pedig, fölismerve, hogy vendége már rendelkezik lelki tapasztalattal, igy válaszol: "Nem mondanám el senkinek, de neked őszintén el fogom mondani: a démonok voltak azok". - A látogató azt mondja: "Azt hiszem, értelek téged, atyám, de megmagyarázhatnád részletesebben is, ho­gyan tanítottak meg rá, nehogy félreértselek". - S ekkor a másik a következő történetet mondja el neki: "Ifjúkoromban ta­nulatlan voltam, és egy kicsiny falucskában éltem a síkságon. Egyszer bementem a templomba, és hallottam, hogy a diakónus Szent Pál levelét olvassa, aki azt parancsolja, hogy szüntelenül imádkozzunk. Ezeknek a szavaknak hallatára örömre derültem és megvilágosodtam. A szertartás végeztével nagy örömmel hagytam el a falut, és a hegyekbe vonultam vissza, hogy egye­dül az imádságnak éljek. Ebben az állapotban maradtam né­hány órára. Ám később leszállt az éj, hideg lett, és furcsa zajokra lettem figyelmes, lépéseket és vonításokat hallottam. Egy-egy szempár villant elő. A vadállatok kijöttek barlangjuk­ból, hogy megszerezzék Isten rendelte eledelüket. Megijedtem, 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom