Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Imádságos találkozások
jövendő személy lényege és az egyetlen örökkétartő valóság bennünk. A felfedezés nehéz, hiszen félre kell állítanunk minden szalmabábut. Időről időre homályosan áttetszik valami: amikor megfeledkezünk magunkról, már felszínre törhet mélyebb valóságunk; meg amikor az öröm annyira elragad, hogy elfeledkezünk róla, hogy bárki megláthatna; vagy ha a rettentő fájdalom pillanataiban már öntudatlanok vagyunk: egyszóval azokban a pillanatokban, amikor a szomorúságot vagy elragadtatást mélyen megérezzük. Ezekben a pillanatokban megláthatunk valamit igazi személyünkből. Azonban megannyiszor alighogy megláttuk, már el is fordulunk tőle, mert nem akarunk szemtől-szembe találkozni ezzel a személlyel. Félünk tőle, visszariaszt bennünket. Mindazonáltal bennünk ez az egyetlen igazi személy. Isten pedig pontosan ezt a személyt tudja megmenteni, bármenynyire is visszataszító: ez ugyanis végre személy. Isten nem mentheti meg azt a képzelt személyt, melyet csak próbálgatunk mutogatni feléje, vagy mások vagy netán önmagunk felé. Ahogyan a bennünk levő igazi személyt keressük az imént említett alkal-mi megnyilvánulásokban, úgy kell állandóan keresnünk azt a személyt is, akik Isten felé vagyunk. Keresnünk kell Istent bennünk és önmagunkat Istenben. Ez volna annak az elmélkedésnek a tárgya, amelyet életünk minden napján kell végeznünk. Kezdhetjük egész egyszerűen. Ha őszintén olvassuk a Szent- irást, be kell vallanunk, hogy bizonyos részei számunkra keveset mondanak. Éppen hajlandók vagyunk egyetérteni Istennel, mert nincs okunk az ellenkezésre. Helyeseljük ezt vagy azt a parancsot vagy isteni cselekedetet, mert személyesen épp nem érint bennünket, mert még nem látjuk azokat az igényeket, melyeket személyesen minekünk támaszt. Más fejezetek - őszintén szólva - visszariasztanak. Ha volna merszünk hozzá, itt nemet mondanánk az Urnák. - Az ilyen fejezeteket gondosan kellene megjegyeznünk. Hiszen ezek mérik a távolságot Isten és önmagunk, sőt - ami itt még fontosabb - a mostani önmagunk és az esetleges legvégső önmagunk között. Mert az evan31
