Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Aquinói Szent Tamás: Lét és lényeg

ugyanis a létezés ebben a konkrét egyedben az embernek, mint embernek járna ki, akkor ezen az egyeden kivül más ember­ről nem is beszélhetnénk. Hasonlóképp, ha az felelne meg az embernek, amennyiben ember, hogy ne egyedileg létezzék, ak­kor sohasem lehetne egyedi ember. Helyesebb tehát azt mon­dani, hogy az ember mint ember, nem létezik ebben vagy ab­ban az egyedben. Nyilvánvaló tehát, hogy az ember abszolút módon értelmezett természete elvonatkoztatás bármilyen léttől, igy tehát azok egyikéről sem lehet állítani, és ez az igy vett természet az, amit minden egyedről állítunk. 2. Nem lehet azonban azt mondani, hogy az egyetemesség szempontja megilletné az igy értelmezett természetet, mivel az egyetemességet az egység és az általánosság jellemzi. Az emberi természetnek viszont nem felel meg azok közül egyik sem abszolút értelemben véve; ha ugyanis az általánosság az emberi értelemből szármhzna, akkor akárhol megjelenik az emberség, ott jelen kell lennie az általánosságnak is; ez pe­dig tévedés, mivel Szókratészben semmiféle általánosság sem található, mivel minden, ami benne van, az egyediesitett. Ha­sonlóképp nem lehet azt mondani, hogy a "nem" fogalma azon lét szerint illetné meg az emberi természetet, amit az egye- dekben birtokol, mivel az egyedekben az emberi természet nem az egység szerint van jelen, mint valamiféle olyan egység, ami akárminek megfelelhet; s ezt épp az egyetemesség szempont­ja követeli meg. Az előbbiekből következik tehát, hogy a fajiság vonatko­zása azon lét módjára járul hozzá az emberi természethez, a- mely módon létezik az értelemben. Maga a természet ugyanis az értelemben minden egyediségtől elvonatkoztatva létezik, és ily módon egyformán van meg minden egyes egyedben, melyek a lelken kivül vannak, s ezért a természet mindenhez hason­lít, és segítséget nyújt mindennek a megismerésére, amennyi­ben emberekről van sző; s ebből, hogy az emberi természet kapcsolatban áll minden egyes egyeddel, az értelem felfedezi a fajiság vonatkozását és önmagának tulajdonítja azt; ezért-mond­hatja a Commentator a De Anima I. -ben, hogy az értelem (in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom