Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Molnár Ferenc: Megjegyzések Szent Jeromosnak a Márk-evangélium harmadik fejezetéhez irt kommentárjához

Jeromos az egész történetből egyetlen mondatot emel ki: extende manum tuam. Pedig a szöveg igen sok szó szerinti- történeti értelmet is takar (Jézus ellenségei; szombat-törvény). Azért mondja Jézus ötödik cselekedetének, mert a Márk-evangéliumban ez az ötödik gyógyítása. Ebből az egy mondatból elvonatkoztatva beszél a gazdagságról. Az ötletet maga a kifejezés sugallhatta neki, ugyanis a kinyújtott, kiterjesztett kéz már az ószövetségi iratokban is az adás jelképe. "Ha szegény akad közted..., ne keményítsd meg a szivedet és ne csukd be a markod testvéred, a szegény előtt, inkább nyisd meg a kezed, s adj szívesen..." (MTörv 15,7.8). Valószínű, hogy az ilyen magyarázat konkrét lelkipásztori szükségletből keletkezett. Talán egy homilia-vázlat. Az ilyen "lelki” értelmezés nem tartozik a szoros értelemben vett tudományos egzegézis körébe, mégsem független attól. Nem azért nem tudományos; mert hiányzik belőle valami, amit a tudományosság szintje megkövetel, hanem azért, mert túllép a tudományos értelmezés határain, annak eredményeit szubjektív szempontok szerint továbbfejleszti és alkalmazza. Ez az alkalmazott értelem fontos mind az egyén, mind a közösség számára. Nemcsak az elmélkedő imádság, hanem, a prédikáció számára is fontos az ilyen értelmezés, hiszen a Szentirás akkor éri el célját, amikor Krisztus szavát mint "szellemet és életet" (vö. Jn 6, 56) magunkba olvasztjuk. Jelen esetben teljesen jogossá teszi a magyarázatot az a tény, hogy az értelmezés e gazdagság veszélyeiről megegyezik a regula fideivel. Mondanivalóját egy másik szent- irási hellyel is alátámasztja, mintegy bizonyítva azt az állítást, hogy a Szentirás egyes kijelentései kapcsolatban állnak egymással, magyarázzák, kiegészítik egymást. A 7-12 versekről nem ir semmit Jeromos. Pedig ez a rész is fontos adatokat közöl Jézusról (Pl. gyógyításai, a nagy tömeg, a gonosz lelkek vallomása Jézusról). Ebből is látszik, hogy kommentárjában nem törekedett teljességre, hanem ötletszerűen - vagy régi jegyzeteit, homiliáit rendezgetve - állította össze a kommentárt. Nem részletes kommentárt akart Írni, hanem inkább lelkipásztori kézikönyvet.

266