Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Németh László: Az istenképiség Szent Ireneusznál

2. § A gnosztikus tanítás és a Gen 1, 26

Ireneusz módszerét követve, ebben a fejezetben a gnosztiku- sok tanítását ismertetjük. Az első részben röviden összefoglaljuk a gnózis lényegét és jellemző vonásait, a második részben tárgyaljuk azt, hogyan fejeződik ki ez az istenképiség tanításában és a Gen 1, 26 gnosztikus exegézisében. Végül az Adversus Haereses első könyvéből felsoroljuk azokat a helyeket, ahol Ireneusz beszámol ezekről a gnosztikus tanokról,

1,/ A gnoszticizmus késő antik szinkretista vallási mozgalom (1). A sok változat ellenére néhány központi eszmében összefoglalhatók a különböző rendszerek (2). A gnózis célja tudás által megváltani az embert (3). Az alapkérdése:honnan jöttünk, mivé lettünk és hová igyekszünk (4), Erre a kérdésre a- dott válasz a megváltás. A filozófiából kölcsönzött fogalmakkal adják meg a feletet. Itt azonban , nem rationális tudásról van sző, hanem intuitiv önismeretről (5). A megváltás lényegében önmegváltás. Ez azonban nem mindenki számára lehetséges, mert az ismeret nem uj lehetőséget ad, hanem a meglévőnek a felismerése visszaemlékezés által (anamnészisz). Általában jellemző a gnosztikus rendszerekre a dualizmus (6). A visz- szaemlékezésben ismeri fel az ember, hogy mi az, ami belőle az égi világhoz tartozik és mi az amitől meg kell szabadulnia.

1/ Der Kleine Pauly II. 1967. 830; A kereszténységtől függetlenül és azt megelőzően már létezett, virágkorát azonban a Kr.u. II. szd.-ban élte a kereszténységtől nem függetlenül; v.ö. : Vanyó L., Az ókeresztény egyház és irodalma 1980. 77.

2/ Der Kleine Pauly II. 831. A.Bengsch, i. m. 34-35.

3/ Vanyó L., Dogmatörténet I. 1977. 113-114;

K. Rudolf, Die Gnosis 1980. 65.

4/ Vanyó L. Dogmatörténet I. 117.

5/ A.Bengsch, i.m.36.

6/ K. Rudolf, i. m.66.

249