Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Orosz László: A korai kerszténység helyi egyházai és hatásuk mai egyházszemléletünkben

Egy-két évszázaddal Szent Ignác halála után a teológiában különleges képek kezdték kifejezni a püspök és népe szoros egy- betartozását. Míg az első egyetemes zsinatok kánonjogi rendelkezései szerint minden városnak egyetlen püspöke lehet, aki viszont köteles a hivei között élni (37), ugyanakkor Szent Ef- rém és Szent Ambrus Írásai azt a képet ismételgetik, hogy a püspök szinte mennyegzőt kötött egyházával (38), A későbbi gyakorlatnak és teológiai nyelvezetnek alapja viszont már Antiochia vértanú-püspöknél megvolt. "Oly szoros kapcsolatban vagytok püspökötökkel, mint az egyház Jézus Krisztussal" - Írja Ignatiosz az efezusiaknak (5,1); s aligha képzelhető el, hogy közben itt ne célozna a fél évszázaddal korábbi Efezusi levélre, ahol a szerző a házasság "nagy titkát" vonatkoztatta Krisztusra és az egyházra (5, 22-32). A hatalmi mánia és az anarchia csakis olyan egyházban kerülhető el, ahol a közösség összehangolt lantja az Udvrend tiszta dallamára pendül, ahol az egyetértő szeretetközösség kórusa Isten hangszinét veszi fel (39). Ez pedig úgy valósul meg, ha a püspök és egyháza kölcsönösen képviselik egymást, kölcsönösen jelen vannak egymásban. Ha az egyház minden java és méltósága szinte meg- személyesül az elöljárójában, s viszont a püspökben is tudatosul az, hogy tekintélye mindenestül az egyházáé. Szent Ignác klasszikus példát ad erre, mikor az efezusi közösség vezetőit emlegeti, "akiknek személyében mindannyiótokat láthattam a szeretetben" (2, 1). Előzőleg pedig "Onezimosz személyében, aki testben püspökötök, Isten nevében egész sokaságotokat fogadtam” (1, 3)

Valószinüleg nem túlzás ezt az egyházszemléletet csúcspontnak tekinteni az első évtizedek teológiájában. Csúcspont37/ Nie. can 15; c. 16; v. ö. Sard. c. 11.12 Elv. c. 19 38/ J. Trümmer, Mystisches im alten Kirchenrecht.

Die geistige Ehe zwischen Bischof und Diozöse in: Oesterr. Archiv, f. Kirchenrecht 2 (1951) pp. 62-75 39/ If 4, 1 -2

235