Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)
Anthony Bloom: Imádságos találkozások
A találkozás természete Persze a találkozásra törekvés kezdetén mindenki egyedül van, és meg kell tanulnia felismerni a másik fél létezését. Ennek a felismerésnek pedig nem az elkülönültségben, hanem valamilyen kapcsolatban kell megtörténnie. Rendkívül fontos dolog ez. Senkit és semmit nem ismerhetünk meg másként, mint a vele való kapcsolatban. Ha elkülönülünk, semmi sem létezik számunkra. Am ez, hogy senkit és semmit nem ismerünk meg a- nélkül, hogy velünk kapcsolatba ne kerülne, eléggé veszélyes. Megeshet ugyanis,, hogy központjából kiforgatjuk a világmindenséget. Ha mindent önmagunkra vonatkoztatunk, eltorzítjuk a világot, s olyan kicsinnyé és jelentéktelenné tesszük, mint amilyenek mi magunk vagyunk, a kicsinyes, apró vágyainkkal. így ha megkezdjük felismerni a másik létezését, fel kell készülnünk arra, hogy bizonyos fokig mellőzzük önmagunkat hogy túljutunk önmagunkon, és elfogadjuk a magunkén kivüla másik szükségeit és jogait is a függetlenségre, szabadságra. El kell fogadnunk azt a le nem egyszerűsíthető tényt, hogy ő Más. Bármit is csinálunk, akármennyire ismerjük őt akármennyire közel állunk hozzá - s ez még fokozottabban érvényes az Isten- -ember, mint az ember-ember kapcsolatra -, mindig megmarad egy benső titok, melyet sohasem oldhatunk meg. A Jelenések könyvében van egy csodálatos rész, ahol János azt mondja; hogy az Isten Országába jutók kapnak egy fehér követ, raj - ta egy olyan névvel, melyet csak ők és Isten ismernek. Ez a név már nem olyan bárca, mint amilyennel a világ címez meg, mint amilyennel itt neveznek meg bennünket. A mi Igazi, örök nevünk pontosan illik ránk, mégpedig egész lényünkre. Tökéletesen meghatároz és kifejez bennünket. Egyes-egyedül Isten előtt ismeretes, és ő mondja meg nekünk, hogyan hangzik ez. Senki más nem ismerheti, mert Teremtőnkkel kialakult egyedülálló kapcsolatunkat fejezi ki. Milyen gyakran hiúsulnak meg emberi kapcsolatok amiatt, mert az egyik személy a lehetségesnél tovább is föl akar tárulni, vagy pedig a másik olyan térségbe akar behatolni, mely egyes-egyedül Istennek szentelt terület. Az ilyen kívánság hiábavaló és betölthetetlen. Hasonló 21
